Jól működik a „parkosítás”
Magyarországon az első ipari parkot 1992-ben, Győrben hozták létre, ám e létesítmények csak 1994 után kezdtek el országos szinten is szerveződni. Az ilyen objektumok fejlesztésébe a kormány 1996-ban az ipari park cím támogatási pályázat kiírásával kapcsolódott be. Kezdetben ezek a parkok a gazdaság konszolidálásának részeként és eredményeként jöttek létre, s alapvető céljuk a munkahelyteremtés és a fejlett technológia bevonása volt. Mára azonban a gazdaságfejlesztés és az innováció jelentős tényezőivé váltak Magyarországon – közölték lapunkkal a szaktárcánál.
Az ipari parkokban működő vállalkozások száma több mint tízszeresére – 320-ról 4051-re – nőtt, a megvalósult beruházások mértéke is megtízszereződött, és 2474 milliárd forintot tett ki 2008-ban. Az ipari termelés harmadát – az ipari export több mint harmadát – az idetelepült cégek állítják elő. A foglalkoztatottak száma 12 év alatt több mint hétszeresére emelkedett, ezzel a magyar állam után az ipari parkok váltak a legnagyobb foglalkoztatóvá.
A program emellett más célokat is szolgál – mutattak rá a tárcánál: a parkok jelentősen hozzájárulnak a régiófejlesztéshez is azáltal, hogy segítik a térségek gazdasági erejének növelését, versenyképességük fokozását. A vállalkozások igényeinek megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási színvonal alkalmas arra, hogy támogassa a működő tőke beáramlását és a gazdasági növekedést. E fejlődés eredményeként differenciált szerkezet alakult ki, amely igazodik az egyes térségekhez. Így „szakosodnak” a parkok, például kereskedelmi és szolgáltató területek, logisztikai és infoparkok is vannak, s néhány éve az NFGM bevezette a kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park, illetve az integrátor ipari park címet is. NVZs
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.