Napkoronáért versengenek a települések

A magyar versenyben eddig Miskolc, Orosháza és több budapesti kerület mellett olyan apróbb falvak is indultak, mint Nagypáli vagy a 23 lakosú Dötk. Ez utóbbiak az Ökorégió Alapítvány oktatóközpontjában alkalmazott bioszolár rendszerrel neveztek a Napkorona Díjra. Nekik, illetve a további benevezett 24 kistelepülésnek is érdemes versengeni, hiszen a bajnokság 3 kategóriájának egyikében, a lakosságszámhoz viszonyított felhasználási aránnyal ők is esélyesek lehetnek.

A versenyben induló települések napenergiát hasznosító intézményei között a szociális otthon, kórház, tüdőszanatórium éppen úgy megtalálható, mint az erdei iskola, az idősek otthona, hotel, társasház, vagy a szabadidőpark.

A Napkorona Bajnokság első éve a tapasztalatszerzésről szólt – foglalja össze az eddigi eredményeket Tóth Nelli, a hazai szervező, az Energia Klub projektvezetője. A Napkorona Bajnokság nem pusztán egy játék. Sok rossz hatékonyságú, nem mért, vagy rosszul tervezett napos rendszer valósul meg Magyarországon. Ráadásul még most sincsenek hivatalos adatok arról, milyen mértékű hazánkban a napenergia felhasználás. Az, hogy egyes elemzők 2010-re 150.000 m2-nyi napkollektorfelületet prognosztizálnak azt bizonyítja, hogy a rossz támogatási környezet ellenére évről évre egyre többen látnak a napenergia hasznosításában perspektívát. Ezeken a területeken is változást hozhat az eddigi hasznosításokat feltérképező verseny, főleg a pozitív, követhető projektek bemutatásával.

A magyar díjazottak május 27-én, a Renexpon, az egyik legnagyobb regionális megújulós szakkiállításon és konferencián vehetik át a Napkorona Díjat. A rendezvényen a napenergia hasznosításban élenjáró hazai és német önkormányzatok mellett bemutatkoznak majd komoly referenciával rendelkező napos cégek, illetve szakmai szervezetek is.