Így aztán a jogsértők olcsón megússzák a visszaéléseket, jóllehet az eredményes kártérítési perek, a kifizetendő összegek nyomán a cégek ezerszer is meggondolnák, hogy titkos megállapodásokra lépjenek-e.
A sikertelenség egyik fő oka, hogy igen nehéz az okozott hátrányok összegszerű megállapítása. Három éve egy budapesti nemzetközi kartellkonferencián is elhangzottak elgondolkodtató becslések, így az is, hogy a jogsértő szövetkezések a nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 10 százalékkal, esetenként – mint például a világot behálózó vitaminkartellnél – 30-60 százalékkal is felverhetik az árakat.
Magyarországon pár éve azt rögzítettek, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által kartellezés miatt kiszabott bírságok meghaladták a 20 milliárd forintot (ez a szám azóta 25 milliárd körülire növekedett), ugyanakkor az elmarasztalt vállalkozások több mint 60 milliárd, a valószínűsíthető áremelő hatásokat is figyelembe véve pedig mintegy 100 milliárd forintot is meghaladó kárt okozhattak a megrendelőknek.
Ezért van szükség ellenük a minél erőteljesebb fellépésre és a kemény hatósági szankciók mellett a kártérítési követelésekre, amelyek – egy OECD-tanulmány alapján – az átlagos felár 16 százalékáig terjedhetnek. Az Európai Bizottság (EB) a napokban egy tanulmányt tett közzé, amellyel elsősorban a bíróságoknak kíván irányt adni a kartellek, illetve az erőfölényes kiszorító magatartással okozott károk kiszámításához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.