Magyarországon egy átfogó kormányprogramot támogatott a Valutaalap, Lengyelország pedig igénybe vette az új eszközt, az úgynevezett rugalmas hitelkeretet, s ez megnyugtatta a piacokat. Más országokban, mint például Lettország, Románia, Szerbia, Fehéroroszország és Ukrajna, nehezebb a helyzet - felelte Dominique Strauss-Kahn a Der Standard kérdésére.
"Nem mondanám, hogy ma minden rendben van ott, de az ország a helyes úton van" - fogalmazott Magyarországról szólva.
Beszélt arról is, hogy áprilisban konkrét javaslatot terjesztenek elő a G20 csúcstalálkozóján a pénzügyi tevékenységek megadóztatásáról. Ilyen adóra két okból is szükség van - vélekedett -, egyrészt azért, hogy a pénzügyi szektor kevesebb kockázatot vállaljon, másrészt azért, hogy újabb válságok esetén rendelkezésre álljanak a bankrendszer megmentéséhez szükséges források.
A G20 országcsoport által létrehozott Pénzügyi Stabilitási Tanácsban sok kezdeményezés született a bankszektor szabályozásával kapcsolatban, de mindez "nem megy egyik napról a másikra" - emlékeztetett. Hozzátette: véleménye szerint a bankfelügyelet kérdése fontosabb, mint "új játékszabályokat felállítani".
A pénzügyi és gazdasági válság egyik tanulsága Strauss-Kahn szerint, hogy a növekedési modellek nem lehetnek ugyanolyanok, mint előtte voltak. Új modellek lesznek és új világgazdasági hatalommegosztás. Közép-Európa egyik sajátossága az, hogy hatalmas tőke áramlott be a térségbe, és hogy ez a folyamat egyik napról a másikra megszakadt. Indonézia, Brazília és más hasonló országok ma már megpróbálják elkerülni az ilyen tőkebeáramlást. "Új modellt kell tehát találni, amely több hangsúlyt fektet a belső fejlődésre, és nem csak a külfölditőke-beáramlásra alapoz" - vélte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.