Takarékbank: Nem szabad elsietni az euróbevezetést

Elsősorban a készletciklus feltételezett korábbi beindulása miatt számítanak a Takarékbank elemzői a kormányzatinál magasabb növekedésre 2010 során – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A későbbiekben azonban kevésbé ambiciózus növekedést várnak, 2011-re a GDP 2,9 százalékkal bővülhet az idei 0,3 százalékot követően. Még megakaszthatják a globális növekedés terén bekövetkező negatív fejlemények a kilábalást, bár most inkább pozitív híreket látnak az elemzők ezen a téren. Például az USA-ban nem csak a kapacitások bővítésével, hanem új technológiák bevezetésével érik el a növekedést, ezen kívül az enyhülő hitelszigor miatt kezd az autópiac is konszolidálódni.

A hitelcsapok lassú kinyitása ránk nézve is biztató, azonban ez ellen hat a kínai monetáris szigorítás. Valószínűleg nálunk is a beruházások kezdenek majd el bővülni elsőként, de az utolsó negyedévben még valószínűleg nem szűnt meg a GDP csökkenése. 2011-re felzárkózhat a régió többi országához növekedés terén. A fogyasztás azonban nem fog növekedni rövid távon, annak ellenére sem, hogy az adóváltozások miatt növekedni fog a nettó kereset. A belső gazdaság még mindig negatív spirálban van, még mindig elbocsátásokra kényszerülnek a hazai piacra termelők, így 10,8 százalékos munkanélküliség lehet idén átlagban.

A nettó export szerepe megnőtt, ami egyensúly közelébe húzta fel a fizetési mérleget. Az idei első fél évben még javulhat is a külső egyenleg, a második félévben viszont már csökkenni fog, de összességében így is nagyobb lehet a többlet a tavalyinál. Amennyiben a külső tényezők hatni tudnak a magyar gazdaságra, akkor tartható lesz a konvergencia programban látható költségvetési pálya. Amennyiben nem, akkor nem nyílik lehetőség akkora adócsökkentésre, amelyek 2011-re már törvénybe vannak foglalva. A költségvetés konszolidációja a nyugati gazdaságokban elkerülhetetlen, és ennek hatására tompulhat a most látható bővülés. Idén 1,1, jövőre 1,8 százalékos eurózóna-bővülést várnak.

A régióban sok kormány tompította a gazdasági visszaesést, de a megnövekedett kiadásokat előbb-utóbb meg kell fékezniük a kormányoknak, így javulnak az államháztartási egyenlegek a következő időszakban – mondta Ádám Zoltán a bank vezető elemzője. Jellemzően emelkedő az adósságráta de alacsony szintről indult, kivéve Magyarországot, ahol magas szinten stagnál 2009 és 2011 között. Jellemzően együtt mozog a térségben az államháztartási egyenleg és a növekedés, hazánk ez alól kivétel, vagyis nálunk prociklikus a gazdaságpolitika. A szakértő szerint ezt figyelembe kell vennie a következő kormánynak is. Annyira erősek ezek a törvényszerűségek, hogy – ha racionálisan működik egy kormány – akkor erősen determinálva van a mozgástere.

A konvergencia programban vállalt deficitcsökkentés is ebbe az irányba hat. A görögországi és más perifériás uniós országbeli (Portugália) államháztartási krízis miatt elgondolkodhat az EU, hogy megfelelő-e a mostani támogatási rendszere. Emellett az is felmerülhet, hogy érdemes-e erőltetni a gyors euróbevezetést, mivel nagyon különböző országok tagjai az eurózónának, így feszültséget okoz az egységes kamatszint. Emiatt alakult ki ingatlanpiaci buborék Írországban és Spanyolországban. Az aszimmetrikus sokkokat a fiskális politikának kellett volna ellensúlyozni a monetáris politika hiányát. Suppan Csehországot érettnek látja a bevezetésre, ám Bulgáriát nem, inkább lebegtetett árfolyamrendszert tartana utóbbiban indokoltnak. Ugyanezt a balti országokra is érvényesnek tartja, de azzal a fenntartással, hogy utóbbiakban hozzánk hasonlóan magas a devizahitelezés aránya, így nehezebb az árfolyamon keresztül történő alkalmazkodás.

Felerősödni látszanak az egységes valutaövezethez való tartozás hátrányai úgy általában is, ha például nominális bércsökkentésre kényszerül egy ország, az súlyos társadalmi következményekhez vezethet. A kötelező előírásokon túl érdemes lehet kivárni, hogy néhány év reálkonvergencia következzen be a csatlakozást megelőzően. Ekkor egy reálfelértékelődés nem sértené az exportőröket sem, mint ahogy a korona meg a zlotyi felértékelődése kapcsán a válság előtti években látható volt.