"Üres frázisok puffogtatásával nem fog eltűnni az adósság"

Az elemző cég szerint az állampapír árverés kimenetelére fokozottan figyel a piac, pláne, hogy egyre több szó esik az USA adósság besorolásának jövőbeli alakulásáról. Geithner pénzügyminiszter egy hétvégi interjúban pont azt ecsetelte, hogy elképzelhetetlennek tartja a "AAA" besorolás sérülését, Amerikával ez sosem történhet meg, pláne, hogy mindent megtesznek a rekord nagyságú deficit csökkentése érdekében.

Szerinte ez abban is kifejeződik, hogy ha a világgazdaságban bizonytalanság uralkodik, akkor a befektetők előszeretettel vásárolják az amerikai állampapírokat és a dollárt, egyfajta biztonságos eszközként. Mindenesetre erre a következő időszakban is nagy szükség lesz, mivel elemzők szerint idén még a tavalyinál is nagyobb mennyiségben kíván az USA állampapírokat eladni, mégpedig 2400 milliárd dollár értékben, ami közel 16 százalékos emelkedésnek felel meg a 2009-es értékhez képest.

Márpedig a fellegek gyülekeznek az amerikai adósságszolgálat fölött, pláne, hogy a Moody’s is azt nyilatkozta múlt héten, hogy az amerikai deficit már így is eléggé ki van feszítve és a megfelelő kezelés hiányában nyomás alá kerülhet a hitelbesorolás, márpedig nem kell hozzá oly sok gazdasági ismeret, hogy üres frázisok puffogtatásával nem fog eltűnni az adósság, hiába próbálja Amerika nyugtatni a világot.

Konkrét lépésekre és hitelességre van szükség, enélkül csak szép lassú hozamemelkedésnek lehetnek tanúi a tengerentúlon, ami még nehezebbé teszi a törlesztést. Persze ez nem csak az USA-ra vonatkozik, hanem minden fejlett államra, mert az adósságspirál folyamatosan gyűrűzik, mint azt az európai események is bizonyítják.

Mire jók az amerikai foglalkoztatottsági adatok? A kérdés jogos, ugyanis a pénteken megjelent adatokat érdemes górcső alá venni. A kormányzat által publikált statisztika szerint januárban nettó értelemben több, mint 400 ezer új munkahely létesült, miközben a vállalati oldal megkérdezésén alapuló kimutatás nettó értelemben 20 ezer fős leépítést jelzett.
Az előbbi segített abban, hogy a munkanélküliségi ráta 9,7 százalékra csökkent, ám azért érdemes elgondolkodni abban, hogy a jelentős visszamenőleges módosítások kapcsán mennyire lehet megbízható következtetést levonni ezekből az adatokból.