Foglalkoztatási kihívások

A részben a 2008 óta tartó válságnak köszönhető adatok azonban nem kifejezetten hazai sajátosságok, hiszen világszerte munkahelyek ezrei szűntek és szűnnek is meg. A legrémisztőbb mutatókat felsorakoztatva Lengyelországban például a statisztikai adatok szerint már 13, Szlovákiában 13,9, Lettországban pedig az uniós rekordnak számító 20 százalék közelébe, egészen pontosan 19,7 százalékra nőtt a munkanélküliség. Mindez persze Magyarországnak sovány vigasz, főként azzal a tudattal, hogy az elemzők többsége szerint már a következő hónapban nálunk is 11 százalékos vagy a fölötti lesz a munkanélküliségi mutatószám.
A munkanélküliségi ráta hazánkban kissé félrevezető az inaktívak óriási száma miatt, ilyen alacsony foglalkoztatás mellett ugyanis – ha nem lenne lehetőség kimenekülni a munkaerőpiacról – 20 százalék körüli munkanélküliséget kellene kimutatni – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal adata szerint a foglalkoztatási ráta Magyarországon az elmúlt évben mindössze 57,7 százalékos értéket mutatott.
A munkaképes korú lakosság jelentős hányada foglalkoztathatatlan, ugyanis képtelenek megfelelni a munkaerőpiac igényeinek – mutat rá a magyarországi foglalkoztatási helyzet egyik legnagyobb hiányosságára Chikán Attila közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Ebből adódik, hogy a következő kormányra egyebek mellett az a feladat vár, hogy e rétegek számára oktatással, képzéssel segítse a munkába lépés esélyeit.
Valójában az oktatás teljes reformjára lenne szükség, tarthatatlan ugyanis az az állapot, hogy az általános iskolákból kikerülő diákok 20 százaléka gyakorlatilag funkcionálisan analfabéta – véli Suppan Gergely. Ezt csak tovább tetézi az oktatási rendszer másik nagy problémája, hogy míg egyes szakokon túlképzés van, addig a hiányszakmákat valósággal rá kell erőltetni a fiatalokra. Suppan Gergely szerint ebből adódik egy újabb feladat: rugalmassá kell tenni a képzési rendszert a munkaerőpiac elvárásaihoz, vagy legalábbis olyan átképzéseket kellene biztosítani, ez elősegíthetné ezt a folyamatot.
Chikán Attila szerint nagyban hozzájárulna a foglalkoztatási helyzet javításához a vállalkozói terhek további csökkentése is. Kérdés, hogy a már meghozott és életbe lépett intézkedésekből – mint például a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentése, a vállalkozói különadó, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlése – mit hagy meg vagy mit gondol majd tovább a következő kormány. További tehercsökkentésre azonban mindenképpen szükség van, hiszen amellett, hogy fehérítené a szürke- és feketegazdaságot, lehetőséget teremtene a vállalkozásoknak új munkaerő felvételéhez. A közgazdász meglátása szerint egyébként a vállalkozói szféra létszámnövelésére kell majd összpontosítania az új kormánynak, a közszférában inkább a létszám csökkentésére van szükség.
Szintén a foglalkoztatási helyzet javulását eredményezné az adók és járulékok csökkentése – mondja Suppan Gergely. Magyarország a globális skálán tekintve ugyanis egyértelműen a magasabb adókategóriába tartozik, ez elkerülhetetlenül hátrányt jelent az ország versenyképessége szempontjából, és fokozza az adóelkerülést is, vagyis a legális foglalkoztatás terén egyáltalán nincs ösztönző hatással. Suppan Gergely szerint az adó- és járulékcsökkentésre lehetne is teret teremteni, többek között az államigazgatás reformjával.
Kutyaharapást szőrével alapon a szakértők szerint a foglalkoztatás gondjain munkahelyek teremtésével is lehetne segíteni. A bajok forrásának értékelésével és a szükséges lépésekkel egyetértve is fontos lenne rövid távon gondosan kialakított támogatott munkahely-teremtési programokra is, főként azokban a régiókban, amelyek most kiesnek a gondolkodás fő áramvonalából – árnyalta a képet lapunk kérdésére Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója. Meglátása szerint egyébként a politika mellett a munkáltatók részéről is szükség lenne egyfajta szemléletváltásra, mivel rövid távon egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag kvalifikált, versenyképes munkaerővel lehet számolni a munkaerőpiacon.
Ugyancsak egyfajta szemléletváltásra lenne ahhoz szükség, hogy tovább bővüljenek és megfelelő foglalkoztatási lehetőséget jelentsenek a rugalmas foglalkoztatás, ezen belül is a távmunka jelenlegi keretei, az aktív korú munkavállalóknak mindössze 4,5-5 százaléka választja ezt a formát, ez jócskán elmarad a 13 százalékos uniós átlagtól. Pedig a szaktárca 2002 és 2009 között több mint 3 milliárd forintot költött távmunka alkalmazásának támogatására, ebből végül 5720 munkahelyet sikerült teremteni. Elméletileg 2010-ben 450 millió forintot fordítanak erre a célra, persze megint csak az a kérdés, hogy ebből az új kormány mit fog megvalósítani.
Megkérdőjelezhető, hogy valóban szemléletváltozást vagy csak válságkezelést tükröznek-e a különböző központi munkahelymegőrző és -teremtő programok, valamint a foglalkoztatást elősegítő Út a munkához program, ezeket a leköszönő kormány nagy igényességgel ápolta.
A 2009-es munkahelymegőrző pályázatokra költött több mint 52 milliárd forintból összesen 69 750 munkahely közvetlen támogatására nyílt lehetőség, közvetetten pedig 145 500 munkahelyet lehetett megőrizni. A munkahelyteremtő támogatások 2,1 milliárdos forrásából pedig 2300 új munkahely létesült. A szociális ellátásban paradigmaváltást hozó Út a munkához program és a ráfordított 97 milliárd forint segítségével csaknem 100 ezer, korábban tartósan munkanélküli ember kerülhetett vissza a munka világába.

- oktatás teljes reformja

- rugalmas foglalkoztatási formák kiterjesztése

- vállalkozói terhek csökkentése

- támogatott munkahelyek teremtése

- munkahelymegőrző és -támogató programok ápolása

- több évre előretekintő foglalkoztatáspolitikai koncepció

Hampl Márta Feladatok az új kormány előtt - adó- és járulékcsökkentés

- oktatás teljes reformja

- rugalmas foglalkoztatási formák kiterjesztése

- vállalkozói terhek csökkentése

- támogatott munkahelyek teremtése

- munkahelymegőrző és -támogató programok ápolása

- több évre előretekintő foglalkoztatáspolitikai koncepció Foglalkoztatási kihívások -->