GFK: Bizakodó a magyar lakosság

Az országgyűlési választások közeledtével egyre inkább fokozódnak a várakozások, a lakosság jelenleg erősen bízik saját és az ország helyzetének javulásában. A Vásárlási Hajlandóság Indexe alig emelkedett, amely azt jelzi, hogy a vásárlási kedv még mindig alacsony, a lakosság továbbra is megfontoltan bánik a pénzével.

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke csaknem 20 ponttal emelkedett 2010 első negyedévében, ezúttal 165,9 ponton áll. A tavalyi év azonos időszakához (a válság mélypontjához) képest 50 pontot meghaladó emelkedés figyelhető meg.

A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) jelentős, 33 pontos emelkedéssel jelenleg 208,8 ponton áll. A háttérben a háztartások várt pénzügyi-anyagi helyzetének, és az ország rövidtávú gazdasági helyzetének kedvezőbb megítélése áll. (Előbbi 30, utóbbi 16 ponttal emelkedett.) Tehát a lakosság most nagyon bízik a saját és az ország helyzetének javulásában.
„Törvényszerű, hogy a választások előtt fokozódnak a várakozások, az emberek bizakodóak – ez kézzel fogható a jelenlegi eredményekben is.

A 2006 márciusában mért eredményekhez hasonlóan idén is jelentősen emelkedett (akkor 21, most 33 ponttal) a Fogyasztói Várakozások Indexe. Ugyanígy a komplex Fogyasztói Bizalom Index értéke is megugrott, úgy, mint 2006-ban (akkor 14,2, most 19,8 ponttal). Ugyanakkor azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy 2006 márciusában kiugróan magas volt az FBI (204,3), azóta viszont folyamatosan süllyedt – a válság miatt még inkább. Tehát a mostani 165,9 pontos szint erős pozitív bizakodást jelent, de abszolút értékben nem kimagasló” – értékelte a trendeket Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

Cikkünk folytatódik! Lapozzon!

A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) csak mérsékelten, 5,4 ponttal emelkedett. A 118,2 pontos érték azt jelzi, hogy a vásárlási kedv még mindig alacsony, a lakosság továbbra is megfontoltan bánik a pénzével. A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv szintén csekély mértékben, 7 ponttal emelkedett.

Ezúttal az öt komponensből felépülő komplex mutatószám minden komponense nőtt, egyetlen kivétellel. A háztartások jelenlegi pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése nem változott. A háztartások aktuális helyzetüket továbbra is negatívan ítélik meg, de a korábbi 58 százalék helyett már csak 42 százalék vallotta, hogy az anyagi helyzete további romlására számít.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy nagymértékben lecsökkent azok aránya, akik a ráta további növekedését várják (59-ről 37 százalékra), miközben a ráta 16 éves csúcsra emelkedett.

Az inflációs várakozások csak kismértékben változtak az előző időszakhoz képest: a többség (70%) még mindig az árak emelkedésére számít. A megkérdezettek átlagosan 7,9 százalékos inflációval számolnak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások változatlanok: a megkérdezettek egynegyede számít az inflációval azonos mértékű jövedelemnövekedésre a következő 1-2 évben, 55 százalékuk az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, vagyis reáljövedelmének csökkenésére számít.

A hitelfelvételi kedv nem változott: a lakosság egyharmada úgy véli, jelenleg nem érdemes hitelt felvenni. A hitelkamatokat illetően sem történt jelentős változás az előző időszakhoz képest: tízből hárman számítanak a hitelkamatok növekedésére a következő 12 hónapban.

A vélemények a megtakarításokról alig mozdultak el az előző negyedévi szinthez képest: a megkérdezettek közel fele (47%) továbbra sem használná fel megtakarításait, hogy ebből finanszírozzon egy nagyobb, korábban tervezett vásárlást.

A lakásvásárlást illetően a megkérdezettek fele szerint érdemes most lakást vásárolni, viszont autót csak 27 százalék venne a jelenlegi hitelkonstrukciók és fenntartási költségek mellett.