Adó: az irány legalább helyes

Az első lépések egy hosszú úton – ekként összegezhető az utóbbi négy év teljesítménye az adózás és közteherviselés terén. Egy egyszerűbb és versenyképesebb adórendszer megvalósítása ugyanakkor a következő kormány feladata lesz.

A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány igen eltérő eredményességgel kezelte ezt a területet. A mérleg az adózás tekintetében mindenképpen az utóbbi javára billen, hiszen a 2006 őszétől foganatosított megszorítások lehűtötték a gazdaságot, és a magyar adóterhelést minden összehasonlításban csúcsokra emelték. Az utóbbi egy évben azonban az adókkal kapcsolatos módosítások nemcsak kijelölték az irányt az egy-két hónapon belül megalakuló új kabinet számára, hanem a lakosság és a vállalkozók számos, évek óta hangoztatott követelése valósult meg általuk. Ezek közé tartozik az úgynevezett élőmunkateher mérséklése, ami a munkavállalók körében a személyi jövedelemadó sávhatárának 5 millió forintra emeléséből, a munkáltatóknál pedig a tb-járulék 5 százalékpontos csökkentéséből áll össze. Előbbi kapcsán még érdemes megjegyezni: törvény rögzíti, hogy az szja-sávhatár 2011-től 15 millió forintra emelkedik, ez kvázi egykulcsossá tenné a magyar jövedelemadózás rendszerét. Az már más kérdés, hogy 2006-ban a hivatalba lépő Gyurcsány-kormány egy teljes, ráadásul saját maga által alkotott adócsomagot helyezett egy tollvonással hatályon kívül, egyetlen passzus „kigyomlálása” tehát a következő kabinetnek sem okozhat gondot. Erre egy magát a munka kormányaként definiáló Fidesz-kabinet biztosan nem passzióból kerítene sort, a 2011-es szja-sávhatár azonban – szakemberek korábbi jelzése szerint – komoly lyukat üthet a jövő évi büdzsén. A legutóbbi módosításoknak hála csökkent az úgynevezett marginális adóék is, vagyis a béremelésnek – havi bruttó 200 ezer forintos keresetnél – csak az 52 százalékát viszi el az adó- és járulékteher a korábbi 71 százalék helyett.

Összességében tehát a személyi jövedelemadózás terén nem akad sürgős tennivaló, hacsak a következő kormány nem kíván a családi adózás irányába mutató lépéseket tenni. Részleteket azonban e témáról nem ismerünk. Igaz, a családi pótlék adóalapból történő kivételével, valamint a gyes-gyed hároméves „futamidejének” a visszaállításával a Fidesz könnyen tehet családbarát lépéseket, ezek azonban még nem merítik ki a családi adózás fogalmát.

Maga Oszkó Péter pénzügyminiszter is többször a járulékteher további lefaragását jelölte ki távlati célul, ez azonban kormányzati pozícióban annyiból már nehezen vállalható, hogy a társadalombiztosítási kaszszában a költségvetési törvény is 70 milliárd forintos deficitet vár az idén. Úgy, hogy a büdzsé emellett összesen még 1206,8 milliárd forintot „pumpál át” a tb-alapokba.

A társasági adóban a Bajnai-kabinet learatta ugyan „a különadó megszüntetője” címet, ám az adókulcs 16-ról 19 százalékra emelésével valójában beépítették azt a rendes társasági adóba, sőt: egyes szakértők szerint valamelyest még nőtt is az adóteher ez év elejétől. Az adóalapok eltérése miatt a 2010-es adóbevételek láttán lehet majd megállapítani, igazuk volt-e. Itt tehát bőven akad még tennivaló.

„Amennyiben Magyarország meg akarja őrizni, netán javítani kívánja külföldi tőkevonzó képességét, csökkenteni kell a nyereséget terhelő adókat” – figyelmeztet Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere. Emellett minél előbb szükség lenne a helyi iparűzési adó kivezetésére is, ám ez elképzelhetetlen egy mélyreható önkormányzati reform nélkül – teszi hozzá. Az üzleti világ szimpátiáját – és befektetési szándékait – erősítené a következő kormány azzal is, ha jelentősen mérsékelné, netán meg is szüntetné az osztalékadót. Ilyen ugyanis több szomszédos országban – többek között Szlovákiában – egyáltalán nem létezik.

„A versenyképesség növelése mellett fontos, hogy a magyar adórendszer a jövőben jóval stabilabb legyen, mint az utóbbi években. A nemcsak évente, hanem gyakran év közben történő módosítások ugyanis kiszámíthatatlanná teszik az üzleti környezetet” – vélekedett a Világgazdaság kérdésére Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) cégtársa. Ő is a tb-járulék további csökkentését és a hipa kivezetését jelölte meg fő feladatként, kiegészítve egy járulékfizetési felső limit betoldásával.

Ami a vagyonadózást illeti, az ingatlanok egységes állami közteher alá vonása év elején immár másodszorra bukott meg az Alkotmánybíróság (AB) előtt, s ez a következő kormányok dolgát is megnehezíti ezen a területen. A nagy értékű vagyontárgyak AB által megkímélt adójából pedig jelentéktelen összeg folyik be, annak inkább gesztusértéke van, amelyet akár a következő kormány is megfejelhet egy kicsit.

Az adójóváírás kivezetése szintén évek óta napirenden van, míg azonban ennek korábban csak a minimálbér adómentességének a biztosításában volt fontos szerepe, most az szja-rendszer egészét átszövi, annak szerves eleme lett. Úgy, hogy a minimálbér már évek óta nem tökéletesen adómentes, így az idén sem. Persze sokak szerint egyáltalán nem is kellene, hogy az legyen. „Irreális és köztudottan fals adat, hogy Magyarországon egymillió ember él a minimálbérből, ahogy az az adóstatisztikából kitűnik” – szögezi le Vámosi-Nagy Szabolcs. Korábban minden nagyobb adócsomag kapcsán felvetődött az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) megszüntetése. A lapunknak megszólaló szakértők szerint erre még ma is szükség lenne, ám megvalósításuk eddig is elakadt politikai, népszerűségi okokból.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a válság nem indokolta, hogy hatályon kívül helyezzék azt a jogszabályt, amely szerint nagy öszszegű tranzakciókat csak bankszámláról lehetne végezni. Igaz, a korábbi 250 ezer helyett ő egymillió forintos limitet látna szívesen, ám szerinte ez a rendelkezés még így is nagyban hozzájárulna a feketegazdaság és a pénzmosás visszaszorításához.

- korrupció: március 5.

- energia: március 9.

- egészségügy: március 16.

- uniós források: március 18.

- pénzügyi felügyelet: március 22.

- foglalkoztatás: március 24.

- korrupció: március 5.

- energia: március 9.

- egészségügy: március 16.

- uniós források: március 18.

- pénzügyi felügyelet: március 22.

- foglalkoztatás: március 24.-->