Egy jó közbeszerzési rendszer a fő vonzerőnk lehetne

A magyarországi Brit Nagykövetségen megrendezett szakmai eseményen az Európai Unió által is finanszírozott beruházások közbeszerzési eljárásaiban jártas szakemberek osztották meg tapasztalataikat. A konferencia célja, a közszférában dolgozókat gyakorlati információhoz juttatni a közbeszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát illetően, valamint felhívni a figyelmet az azokban rejlő korrupciós kockázatokra. A konferenciát az Európai Bizottság Európai Csaláselleni Hivatala (OLAF) támogatta.

„Magyarországnak szüksége van lelkes külföldi befektetőkre a gazdasági egyensúly megteremtéséhez, a befektetőknek pedig hatékony közbeszerzési rendszerre. Miért ne válhatna a hatékony közbeszerzési rendszer Magyarország fő vonzerejévé a következő években?” – mondta nyitóbeszédében Greg Dorey, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete.

Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, közbeszerzési tanácsadó által vezetett kutatás azt mutatta, hogy „a közbeszerzési szabályozás nem képes valódi gátját jelenteni a tisztességtelen versenynek, így az egyik legfontosabb hatékonyságnövelő lehetőséget veszítjük el a közpénz elköltése során.”

Dr. Velikovszky László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységének (NFÜ EKKE) igazgatója a közbeszerzési eljárások főbb problémáiról beszélt. Kiemelte: 2006. január 1-jétől 2008. december 31-ig összesen 12 314 közbeszerzési eljárás került lefolytatásra, és ebből 2245 esetben (18,23%) született valamilyen tartalmú Közbeszerzési Döntőbizottsági (KDB) határozat. Az EKKE ellenőrzéseivel érintett közbeszerzési eljárások száma ugyanezen időszakban 1423, melyből összesen 85 esetben (5,97%) került sor Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslat előterjesztésére. Ez az arány is alátámasztja, hogy az EKKE és a KSZ-ek ellenőrzései során tett megállapítások, illetve javaslatok az eljárások során jól alkalmazott módszernek tekinthetők a jogorvoslatok megelőzésére vagy lehetőség szerinti elkerülésére.

A konferenciát Dietz-Blaskó Judit, a Transparency International Magyarország projektmenedzsere zárta. Végszavában hangsúlyozta, hogy „a tét hatalmas.  A közbeszerzések tisztasága és hatékonysága meghatározhatják a következő évek gazdasági fejlődését Magyarországon.  Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a közbeszerzésnek nem szabad pusztán jogi és adminisztratív technikai folyamattá válni, hanem egy teljeskörű, társadalmilag beágyazott, gazdaságilag racionális, transzparenciát és üzleti racionalitást jól ötvöző megoldásra van szükség.  Ezt a megoldást csak egy minden érdekelt bevonásával létrehozott folyamat hozhatja meg. Ez a megoldás nem csak egy jogszabály, hanem egy teljes működési modell, személyes felelősséggel, valamint fékek és egyensúlyok intézményrendszerének létrehozásával.”