Idei GDP: a gazdaságkutatók optimistábbak a kormánynál

Az Ecostat és a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint a magyar gazdaság várhatóan stagnál 2010-ben, a Pénzügykutató 0,5 százalékos, a Kopint-Tárki 0,8 százalékos növekedést vár a tavalyi 6,3 százalékos visszaesés után.

Az elmúlt napokban megjelent konjunktúra elemzésekben a gazdaságkutatók jelezték, hogy idén elképzelhető nagyobb gazdasági növekedés is, de tanulva a 2008 végén, 2009 elején megélt tapasztalatokból, most mindenki visszafogottan, igen konzervatívan számol.

Az idei évre vonatkozó átlagos inflációs előrejelzések viszonylag egységesek: az MNB 4,4 százalékos és a kormány 4,3 százalékos mutatója szinte egybeesik, és a találkozik a kutatók 4,2-4,4 százalék közötti várakozásával.

A gazdaságkutatók viszonylag egységesen 11,0 százalékos átlagos munkanélküliséget várnak 2010-ben kivéve a GKI-t, amely némileg alacsonyabbat, 10,7 százalékot jelez. Hajszállal optimistább a kormányzat 10,6 százalékos munkanélküliségi mutatója, míg a jegybanknak nincs előrejelzése.

Az államháztartás 2010-re várható egyenlegének megítélésében a kormányváltás keltette bizonytalanság jellemzi a gazdaságkutatók előrejelzését. Elemzéseik szerint, ha a következő kormány folytatná a Bajnai-kormány szigorú költségvetési politikáját, akkor GDP arányosan a 4,1-4,3 százalékos, legrosszabb esetben 4,5 százalékos hiány halmozódhat fel. Ha viszont beindul az állami vállalatok konszolidációja, amihez strukturális reformokat szükséges kapcsolni, akkor a deficit 5,0 százalékra emelkedhet, feltéve, hogy ezt az IMF és az Európai Unió is elfogadja.

Ehhez képest a kormány kitart 3,8 százalékos hiánycélja mellett
és teljesíthetőnek mondja azt nem titkolva, hogy néhány tized százalékpontnyi kockázatot még tartogat az év hátralévő része.

Februári inflációs jelentésében a jegybank úgy ítéli meg, hogyha az idei évre előirányzott költségvetési tartalékot nem használja fel a jelenlegi illetve a következő kormány, akkor a hiány 4,0 százalék körül tarható, ha felhasználja, akkor 4,2 százalék. Az MNB elemzési központjának álláspontja szerint az állami tulajdonú (elsősorban közlekedési) vállalatok adósságállományának átvállalása 1,5 százalékponttal növelné a hiányt.