Nemzetközi becslés szerint a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékát teszik ki a visszaélések okozta károk, ami Magyarországon évi 1.800 milliárd forintot jelent - ismertette az üzletágvezető. Az Ernst & Young felmérése a világ 36 országára terjedt ki, és több mint 1.400 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszadók 76 százaléka egyre jobban tart a visszaélés, vesztegetés, illetve korrupció miatt megnövekedett személyes felelősség kockázatától.
A szakértők a felmérés nyomán arra következtetnek, hogy a recesszió elmúltával nagyobb teljesítmény kényszer alá kerülnek az alkalmazottak, így növekszik a visszaélések száma. Pintér Zoltán menedzser erre azt a példát hozta, hogy az egyik bank ügynökét azon kapták, az ügyfél nevét maga hamisította a szerződésre. A főnöke azonban ezt nem szankcionálta, mivel az illető volt a legjobb ügynöke.
A felmérés szerint a magyar cégek 42 százaléka indított vizsgálatot, vagy fegyelmi eljárást a visszaélés észlelésekor, a világ átlag 46 százalék. Bíró Ferenc felhívta a figyelmet, hogy - becslések szerint - világ átlagban a visszaélések 10 százaléka kerül nyilvánosságra, a felmérés adatai csak ezeket tartalmazzák.
A probléma eredeti okának feltárására Magyarországon a vezetők 14 százaléka hajlik, a régióban ez az arány 31, a világban pedig 48 százalék. Miután a visszaélések feltárásának 70 százalékára belső információ nyomán kerül sor, megnézték, hogy erre milyen eszközöket használnak a cégek. Hatékonynak tűnt a belső etikai forró drót alkalmazása, amelyen az alkalmazottak a felső vezetésnek jelenthetik, ha visszaélést tapasztaltak. Magyarországon a megkérdezett cégek 20 százalékánál van ilyen, a régióban 22, míg a világban 42 százalék ez az arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.