A nagy kérdés: Ki finanszírozza majd a közös EU-pénzalapot

A péntek esti euróövezeti állam- és kormányfői találkozón elrendelt miniszteri ülésen minden bizonnyal egy több tízmilliárd eurós pénzalap létesítését határozzák el, ebből bármely nehéz helyzetbe kerülő euróövezeti ország részesülhet.

Kérdés azonban, hogy az eurót sajátként még nem használó országok hozzájáruljanak-e ennek finanszírozásához. A brit Alistair Darling például azt mondta Brüsszelben, hogy "az euró támogatása az euróövezeti országok dolga, ez magától értetődik". Svéd kollégája, Anders Borg viszont úgy nyilatkozott, országa kész megfontolni, hogy részt vegyen az alap finanszírozásában.

A brüsszeli értekezlet célja, hogy megnyugtassák a Görögországnak jóváhagyott, 110 milliárd eurós pénzügyi támogatással elégedetlen piacokat, illetve azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a válság más euróövezeti országokra is kiterjedhet.

    Spanyolország is a veszélyeztetettnek tartott államok között van, ám Salgado azt már előre leszögezte, hogy Madrid nem kíván élni a most bejelentendő alap nyújtotta lehetőségekkel.

    A mentőmechanizmus egyik rendeltetése lenne, hogy elejét vegye a piaci spekulációnak, amely jelentősen hozzájárult Görögország hitelfelvételi nehézségeihez, illetve a válság terjedésére vonatkozó aggodalmakhoz. A francia Christine Lagarde pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, olyan eszközt kell kidolgozniuk, amely nemcsak az euró stabilitását fokozza, hanem a pénzügyi piacokét is.

A miniszteri ülésnek olyan döntéseket kell hoznia, amelyek már a piacok hétfői nyitásához pozitív üzenetet tudnak közvetíteni.

    Pénteki közös nyilatkozatukban - ugyanennek az érdekében - az euróövezeti állam- és kormányfők kiemelték, hogy az euróövezet valamennyi országában a legfontosabb ügyként kezelik az államháztartás konszolidációját, és szigorúbb, hatékonyabb szankciókkal fogják sújtani azokat a tagállamokat, amelyek megszegik az övezet stabilitását biztosító szabályokat.

    A pénzügyminiszterek közül vasárnap többen is hangoztatták annak fontosságát, hogy az Európai Központi Bank is kapjon részt a válságmechanizmusban.

    A találkozó előtt az osztrák Josef Pröll leszögezte: a most zajló események a közös pénz számára nagyon fontos tesztek, de eddig szinte példátlan próbái az uniós politikai együttműködésnek is.

    Helyszíni értesülések szerint a vasárnap tárgyalt lehetőségek között van "Európai Valutaalap" létrehozása, illetve annak a lehetőségnek az euróövezetre való kiterjesztése is, amelyből jelenleg csak euróövezeten kívüli EU-országok juthatnak uniós pénzügyi támogatáshoz. Magyarországot, Lettországot és Romániát 2008-ban és tavaly oly módon segítette az EU - társulva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelkereteihez -, hogy az EU mint jogi személy nevében az Európai Bizottság hitelt vett fel a tagországok egyetértésével, és azt továbbította a megszorult tagországoknak. Az euróövezet azonban nem jogi személyiség, "testületileg" tehát nem tud hitelt fölvenni a piacon.