Mivel ez a követelmény valójában ma is 40 év, a kormányalakításra készülő pártszövetség javaslata nyilván a korhatár figyelmen kívül hagyását jelentené.
Ez utóbbi a következő években a Bajnai-kormány döntése szerint 62-ről 65 évre emelkedik. Ennek, valamint egyéb, már meghozott takarékossági lépéseknek köszönhető, hogy a nyugdíjkiadások a GDP 10,9 százalékáról idővel 9 százalék körülire csökkennek.
Bár az érintettek nem kifejezetten örültek neki, a Bajnai-kabinet már tavaly határozott több olyan átalakításról, amelyek révén a nyugdíjrendszer egy-két évtizeden keresztül biztosan működőképes marad. Ezek közé tartozik a 13. havi nyugdíj megszüntetése mellett az indexálás inflációhoz kötése és a 2012-től kezdődő fokozatos korhatáremelés 65 évre. Ám éppen e szigorítások kapcsán fogalmazott Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök, Schmitt Pál nemrég megválasztott házelnök és több más fideszes politikus is úgy, hogy „a szociális biztonságot helyre kell állítani”. Két konkrétum hangzott el sokszor, egyrészt a korhatáremelés visszavonása, másrészt a nyugdíjba vonulás már említett 40 évnyi munkaviszonyhoz kötése.
Ez utóbbi a napokban azáltal vált időszerűvé, hogy a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége népszavazást kezdeményezett a módosítás érdekében. Ráadásul a szervezet nemcsak a saját ágazatában, hanem munkakörtől függetlenül bevezetné a 40 évnyi szolgálati időt mint elégséges feltételt. Bár az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatok egyelőre nem jelentek meg, úgy tudjuk, valóban készül egy ilyen előterjesztés fideszes berkekben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.