Ki bírja tovább cérnával: Simor avagy Orbánék?

Az elmúlt hetekben egyre több vezető fideszes politikus, illetve tanácsadó szállt be a küzdelembe. Orbán Viktortól kezdve Navracsics Tiboron át egészen Szapáry Györgyig sokan, sokféle fórumon bírálták a jelenlegi jegybankelnököt, aki határozottan visszautasít minden támadást, s visszaüzeni: kitart, magától nem mond le.
Nem először zajlik persze ilyen kiszorítósdi Magyarországon, miként egyébként külföldön is vannak ilyenekre példák. Mindeközben azonban idehaza most sem elsősorban szakmai okok miatt szeretnék elérni a jegybankelnök távozását. Pedig némi érdekellentét van a mindenkori kormány és az MNB között annyiban, amennyiben a jogszabály szerint a központi bank elsődleges feladata az árstabilitás erősítése és megőrzése, a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása – monetáris eszközökkel – pedig csak a második helyen szerepel. Ám nem meglepő módon a kormányok a kezdetek óta igyekeznek a saját szájuk íze szerint megcserélni e két tényező sorrendjét.
Surányi György 1991-ben azért nem lett ismét az MNB elnöke a jegybanktörvény módosítása után, mert aláírta a demokratikus charta nyilatkozatát. Utódját, Bod Péter Ákost Horn Gyula pedig „kipiszkálta ki” a jegybanki székből. De általában is igaz, hogy a kormánytöbbséggel kinevezett jegybankelnökökre rájár a rúd a kormányváltás után: Járai Zsigmond működése alatt a kabinet és a hatalmon lévő koalíció folyamatos és meglehetősen negatív narratívát tartott fenn az MNB tevékenységéről.
A kiszorítósdi kapcsán egyébként elterjedt, hogy a Fidesz a PSZÁF és az MNB összevonásától reméli a jelenlegi jegybankelnök eltávolítását. Ezt határozottan cáfolta többek között Sárközy Tamás jogászprofesszor, aki szerint az átalakítás sem az MNB, sem annak elnökének a jogállásán nem változtat. A hatályos jegybanktörvény pedig egy ilyen átalakítást nem említ az elnök visszahívását lehetővé tevő tényezők között. A törvény szerint a monetáris tanács tagjait (ilyen az MNB elnöke is) a köztársasági elnök kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha nem felelnek meg a feladataik ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követnek el. VG

Szabályozás más országokban
Az Európai Központi Bank esetében a személyi függetlenséget annyira komolyan veszik, hogy a kormányzótanács tagjainak eltávolítását csak maga a kormányzótanács vagy az EKB igazgatósága indítványozhatja az Európai Bíróságnál.
A Bank of England igazgatótanácsi tagjának eltávolítását a pénzügyminisztérium beleegyezésével maga a bank kezdeményezheti, ha az illető egészségügyi vagy más körülmények miatt alkalmatlanná vált a feladat ellátására, illetve ha három hónapja nem jelent meg az üléseken.
Az Egyesült Államokban a Fed kormányzótanácsának a tagjait csak az államelnök távolíthatja el, „megfelelő indokkal”.

Surányi szakmai megközelítése
A Magyar Nemzeti Bank komoly hibákat vétett akkor, amikor túl alacsonyra „lőtte be” a devizatartalék mértékét, s nem bocsátott kellő mértékű forrásokat a gazdaság rendelkezésére a mélyrepülés megfékezése érdekében. Így bírálta pár hónapja a Simor vezette jegybankot Surányi György, aki kétszer is vezette az MNB-t korábban.
Megnyilvánulása után azonban többen úgy vélekedtek, hogy az igen éles hangú – és utóbb több szakember részéről ugyanígy élesen bírált – szavai mögött lehetett valamiféle egyezség az exjegybankelnök és a Fidesz vezérkara között. Állítólag van egy olyan forgatókönyv, amely szerint Surányi váltaná Simort az MNB élén.

PSZÁF-os déja vu – 2004-ből
Az általa irányított szervezetről szóló törvény módosításával érte el az akkor Medgyessy Péter vezette kormány Szász Károly eltávolítását a PSZÁF éléről.
A 2004. május 18-i távozást hónapokon át viták és támadások előzték meg, a Kulcsár Attila-féle brókerbotrány kirobbantásában főszerepet játszó közgazdászt meg is verték az utcán. A jogszabály-módosítás megjárta az Alkotmánybíróságot is, amely annak egészét nem minősítette az alaptörvénybe ütközőnek.
A Legfelsőbb Bíróság 2007. december 9-én jogerősen kimondta: Szász Károly és helyettesének menesztése jogellenes volt, így jár nekik az akkorra jelentős összegűre növekedett kárpótlás.

- A Simor személyével kapcsolatos konfliktus mellett a felálló Fidesz-kabinetnek általánosabb problémái is vannak a pénzintézet eddigi működésével kapcsolatban. A pénzügyi szektor felkészült rá, hogy az Orbán-kormány alatt a pénz-piaci szabályozás változására lehet számítani. Ezek között szerepelnek a PSZÁF és az MNB összvonásáról szóló tervek, de szakértők szerint az is valószínű, hogy a hitelezési politika erőteljesebb befolyásolásával a kis- és közepes vállalkozások, illetve az alternatív energiaforrások finanszírozását próbálja meg serkenteni majd az új kabinet. Handelsblatt

- „Vékony jégre léphet” a következő kormány, ha megpróbálja idő előtt eltávolítani a budapesti jegybank elnökét, mivel ez konfliktushoz vezethet az Európai Központi Bankkal, és piaci turbulenciákat is okozhat. Reuters

- A Simor személyével kapcsolatos konfliktus mellett a felálló Fidesz-kabinetnek általánosabb problémái is vannak a pénzintézet eddigi működésével kapcsolatban. A pénzügyi szektor felkészült rá, hogy az Orbán-kormány alatt a pénz-piaci szabályozás változására lehet számítani. Ezek között szerepelnek a PSZÁF és az MNB összvonásáról szóló tervek, de szakértők szerint az is valószínű, hogy a hitelezési politika erőteljesebb befolyásolásával a kis- és közepes vállalkozások, illetve az alternatív energiaforrások finanszírozását próbálja meg serkenteni majd az új kabinet. Handelsblatt

- „Vékony jégre léphet” a következő kormány, ha megpróbálja idő előtt eltávolítani a budapesti jegybank elnökét, mivel ez konfliktushoz vezethet az Európai Központi Bankkal, és piaci turbulenciákat is okozhat. Reuters Adok-kapok - A parlamentnek joga van megváltoztatni vagy változatlanul hagyni a jelenlegi törvényeket. Szeretnénk büszkék lenni az MNB-re, amely nem offshore-lovagok szálláshelye. (Orbán Viktor, 2010. április 26. )

- A jegybanknak kötelessége együttműködni a kormánnyal. (Navracsics Tibor)

- Az elnök személye és azon keresztül az MNB a politikai kampány részévé vált, de a jegybank folytatja a szakmai munkát az elkövetkező három évben, ameddig az elnök mandátuma tart. Nyelvi lelemények nem fedhetik el az igazságot. Nincs és nem volt offshore cégem, amióta az MNB-t vezetem. (Simor András, 2010. május 2. )

- Semmi értelme ebben a pillanatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonni a jegybankkal. Most csak azért, hogy megoldjunk egy személyi kérdést? Most őszintén? (Orbán Viktor, 2010. május 2.)

- Simor András MNB-elnök elmozdítása nagyon nehéz feladat, nagyon tapintatosan kell eljárni. (Varga Mihály, 2010. május 5.)

- Alkotmányos kötelességem, hogy a hatéves mandátumot kitöltsem, a köztársasági elnök előtt tett eskü erre kötelez. (Simor András, 2010. május 5.) Vélemény „Más idők voltak”

Bod Péter Ákos

Az 1994-es országgyűlési választások után Horn Gyula frissen kinevezett miniszterelnök rövid idő múltán megüzente, változásra számít az MNB élén. Sőt, az is igen hamar kiderült, hogy Surányi György lenne a még hivatalban lévő Bod Péter Ákos utódja. A jegybank és a kormány közötti feszültség végül odavezetett, hogy Bod Péter Ákos 1994. november 17-én lemondott elnöki mandátumáról. A történet érdekessége, hogy utódja csak jó negyedéves késéssel, 1995. március 1-jével foglalta el a megüresedett széket.

„Be kellett látnom, hogy az akkori körülmények között nem lehetett hatékonyan irányítani az MNB-t” – idézte fel az akkori helyzetet lapunk kérdésére Bod Péter Ákos. Emlékeztetett: mivel hazánk még nem volt uniós tagország, az MNB függetlenségét sem vették „túl komolyan” a kormányok. Bár a jegybank önállóságát magyar jogszabály is garantálja, az Európai Központi Bank csak 2004 óta véleményezi az ezt fenyegető kormányzati lépéseket, így ez a védelem korábban nem adatott meg a jegybanknak. Az akkori szabályok szerint jóval egyszerűbben le lehetett cserélni az alelnököket is. VG

Az előd bírál

Járai Zsigmond

„Nem vagyok Ciprus-specialista” – hangsúlyozta lapunknak Járai Zsigmond, a CIG Pannónia Életbiztosító felügyelőbizottságának elnöke. A volt jegybankelnök és egykori pénzügyminiszter azonban abban egyetért Orbán Viktorral, hogy mindenképpen változásra van szükség az MNB vezetésében, mivel az elmúlt években folytatott monetáris politika hagyott némi kívánnivalót maga után. Az MNB is részese volt ugyanis az előző kormány által folytatott rossz gazdaságpolitikának. Járai szerint nem volt helyes döntés, hogy a fiskális restrikció monetáris megszorítással párosult, ez ugyanis még mélyebb válságba döntötte a gazdaságot. Bár elismeri: a központi bank nem volt könnyű helyzetben az elmúlt időszakban, de miután nincs inflációs veszély, a szakember szerint az MNB-nek a gazdaság élénkítésére kellett volna koncentrálnia, ezt a szempontot nem kellett volna ennyire alárendelni a pénzügyi stabilitás megőrzésére való törekvésnek. Szintén bírálta a volt jegybankelnök, hogy míg korábban az MNB elnöke is beleszólhatott a monetáris tanácstagok kiválasztásába, a mostani testületben már hét olyan tag ül, akit Gyurcsány Ferenc a jegybankelnök megkérdezése nélkül nevezett ki. VG -->