BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

KSH-jelentés 2009: lakáshelyzet és munkaerőpiac

A KSH minden évben elkészülő éves jelentése szerint a rendszerváltás óta jelentősen nőtt Magyarország lakásállománya. A lakások mérete és komfortja is sokat javult.

Lakáshelyzet 2009 - Több és jobb lakásban élünk, mint a rendszerváltás idején

A rendszerváltás évétől, 1990-től 2009-ig Magyarország lakásállománya 11,7 százalékkal növekedett, a háztartásokban felhasznált energia viszont 5,3 százalékkal csökkent - egyebek mellett ezeket az adatokat is tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2009 című jelentése.

Magyarországon 1990-ben 3 millió 853 ezer lakás volt, az ezredfordulón a szám 4 millió 65 ezerre, majd 2009-ben 4 millió 305 ezerre emelkedett. A számok mögött minőségi javulást is kimutat a KSH. Az elmúlt két évtized alatt az egyszobás lakások aránya 17-ről 12 százalékra, a kétszobásaké 44-ről 40 százalékra csökkent, míg a háromszobásaké 40-ről 48 százalékra nőtt. A száz szobára jutó lakók száma - szintén 1990 és 2009 között - 114-ről 90-re csökkent.

A komfortot leíró számok is a minőség javulását tanúsítják. Például a vízvezetékkel ellátott lakások aránya 83,3 százalékról 91,4 százalékra, a fürdőszobával rendelkezőké pedig 78,3 százalékról 89,8 százalékra emelkedett. Annak ellenére, hogy a lakások komfortja javult, a vízfogyasztásuk jelentősen csökkent. Amíg 1990-ben 579 millió köbméter vizet fogyasztottak a háztartások, 2008-ban már csak 361 millió köbmétert - 38 százalékkal kevesebbet - használtak el. A lakosság 1989-ben 402,8 petajoule (PJ) energiát használt fel, ez csökkent 2009-re 381 petajoule-ra.

A lakosság által felhasznált energia összetevőit is elemzi a KSH. A gyakorlatilag változatlan mennyiségű benzint - gépjármű üzemanyagot - leszámítva a többi energiát a lakásokban használják fel. A szénfelhasználás mennyiségben - az előbbi két időpont között - 92,3 százalékkal, 410 ezer tonnára csökkent. A tűzifánál kisebb, 30 százalékos volt a csökkenés, ebből tavaly 847 ezer tonna volt a lakossági felhasználás.

A földgáz felhasználás viszont 93 százalékkal, 4.138 millió köbméterre emelkedett, tehát gyakorlatilag megduplázódott 20 év alatt. Villamos energiából viszont harmadával fogyaszt többet a lakosság, tavaly 11.460 millió kilowattóra fogyott belőle.

A részmunkaidősök száma is nőtt a válság miatt

Tavaly a válság miatt jelentősen, 31 000 fővel, 200 000-re nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma Magyarországon, arányuk pedig 4,3-ről 5,2 százalékra emelkedett, ez azonban még mindig sokkal alacsonyabb az Európai Unió 18 százalékos átlagánál.

A növekedés hátterében a KSH szerint egyrészt az átmeneti munkaidő-csökkentés, illetve a teljes munkaidős szerződések egy részének részmunkaidőssé alakítása áll.

Ugyancsak a gazdasági válság bizonytalan körülményeivel összefüggésben a munkáltatók növekvő számban kötnek határozott idejű szerződést a munkavállalókkal. Ilyen formában dolgozott a 15–64 éves alkalmazottak 8,4 százaléka, míg az uniós átlag 13,5 százalék. Számuk az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és 2009-ben 277 ezret tett ki Magyarországon.

Tavaly folyamatos volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, a 2009. évi 3 millió 751 ezer fős létszám 55,4 százalékos rátát jelentett a 15–64 éves népesség körében, ami az egy évtizeddel korábbi helyzetnek felelt meg. A KSH indoklása szerint a korábban is alacsony foglalkoztatási színvonalban szerepet játszik, hogy az atipikus munkavállalási formák kevéssé elterjedtek Magyarországon az unió átlagához, illetve egyes korábban csatlakozott tagállamokhoz képest. Ennek ellenére tavaly a gazdasági válságra adott kényszerű munkaerőpiaci válaszok egyik iránya éppen az atipikus munkavállalási formák gyakoribbá válása volt.

A válságra a közepes és nagyobb vállalkozások jelentős része létszámcsökkentéssel reagált. A legnagyobb létszámvesztés a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása, illetve a járműgyártás ágazatban történt, itt 5 munkahelyből egy megszűnt a válság időszakában.

A létszámleépítésre kényszerülő vállalkozások először általában a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg. A létszámvesztés üteme 2009 második felében mérséklődött, viszont a veszteség a válság által korábban nem, vagy kevésbé érintett nemzetgazdasági ágakra - például a kereskedelemre - koncentrálódott, miközben a feldolgozóipar létszámcsökkenése gyakorlatilag megállt.

2009 nyarától a gazdasági megszorító intézkedések részeként a közszférában „létszámstop” lépett életbe, de tényleges leépítésre itt nem került sor. Összesen 0,6 százalékkal csökkent a létszám, sőt az itt számba vett közfoglalkoztatottakkal együtt még enyhén nőtt is. A beszámoló szerint megállapítható, hogy az állami szerepvállalás összességében tompította a válság negatív munkaerő-piaci következményeit.

A munkanélküliségi ráta 2009-ben folyamatosan nőtt, és a negyedik negyedévben már 10,5 százalék volt. A ráta minden korcsoportban nőtt, de leginkább a 15-24 éves fiatalok helyzete volt kedvezőtlen. Tavaly 79.000 munkanélküli fiatal volt, munkanélküliségi rátájuk pedig egy év alatt 19,9-ről 26,5 százalékra emelkedett.

A régiókat vizsgálva megállapítható, hogy a 15–64 éves népességen belül változatlanul a Közép-magyarországi régiót jellemezte a legmagasabb, 61,6 százalékos foglalkoztatási arány, illetve a legalacsonyabb, 6,7 százalékos munkanélküliségi ráta. Ezzel szemben Észak-Alföldön dolgozott a korcsoportból a legkevesebb ember - arányuk 48,1 százalék volt -, illetve Észak-Magyarországon voltak a legtöbben munka nélkül, a ráta ott 15,3 százalékot tett ki.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.