Mit tettek le Bajnaiék az asztalra? Értékelje munkájukat!

A Magyarország iránti külföldi bizalom helyreállítása végett és mellett azonnali válságkezelő lépésekre volt szükség, ugyanakkor meg kellett teremteni az államháztartás egyensúlyát is, miközben fékezni kellett a gazdaság mélyrepülését.

E négy közül az utóbbi egy évben a költségvetési egyensúly és a nemzetközi bizalom terén mutatta fel a legkomolyabb eredményeket a kormány: miközben Európa sok országában „elszálltak” a büdzsédeficitek, Magyarország a múlt évet is 4 százalékos hiánnyal zárta, kivíva a befektetők és a hitelminősítők elismerését. Ennek „ára” azonban a két év alatt 7-7,5 százalékos gazdasági visszaesés volt, ez a foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók romlásában is tetten érhető.

A válságkezelő kormány egyik legtöbbet hangoztatott – és valóban nagy jelentőségű – intézkedése az adóterhelés átalakítása volt.

Az szja-csökkentés jegyében már tavaly átlagosan 36 ezer
forinttal több nettó bér maradt 1 350 000 adófizető zsebében, az idén pedig az éves adómegtakarítás 188 ezer forintot tesz ki átlagos jövedelem mellett. Az szja-mérséklésen kívül – mint a szerdán közzétett értékelés fogalmaz – a munka becsületét volt hivatott erősíteni a munkáltatók által fizetendő járulék 5 százalékpontos lefaragása is, amely tavaly még csak bizonyos jövedelemlimit alatt éreztette hatását, az idén azonban már általánossá vált. Év eleje óta nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, és néhány kisebb járulékot össze is vont a kabinet.

Az érem másik oldala: 16-ról – a különadó „beolvadásával” – 19 százalékra emelkedett a társasági adó mértéke, és több jelentős adóalap-csökkentő tétel megszűnt. Az áfa általános mértéke 25 százalék lett, igaz, az alapvető élelmiszereké 18, a távhőé pedig 5 százalékos kulcs alá került. Már tavaly nyáron s ez év elején is emelkedett a jövedéki adó az alkohol- és dohánytermékek s az üzemanyagok esetében.

Fontos szerep jutott a munkahelyek védelmének is, erre a kabinet elsősorban uniós forrásokból merített jelentős pénzösszegeket. Bár a munkanélküliségi ráta e lépések ellenére is 12 százalék közelébe emelkedett, a támogatások híján a helyzet minden bizonnyal még elkeserítőbb lenne.

A gazdaságélénkítéssel kapcsolatos lépéseket is a válság fényében érdemes górcső alá venni.

A pénzügyi krízis ellensúlyozására vezette be a kormány az Új Magyarország mikrohitelprogramot, ennek keretében 50 milliárd forint került-kerül a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv-k). A cégek a Magyar Fejlesztési Banktól kedvezményes futamidejű és kamatú hitelekhez jutnak, amelyekre 72 százalékig az állam garanciát is vállal. Szintén a kkv-kat segíti, hogy az uniós pályázatoknál alacsonyabb önrésszel is megelégszik a kiíró, a cégek pedig nagyobb arányú előleget kapnak a nekik megítélt forrásokból. A kisebb vállalkozások számára jó hír az is, hogy a fejlesztési adókedvezmény könnyebb feltételekkel vehető igénybe. Immár hónapok óta sokat hallani a 2400 milliárd forintos beruházásélénkítő építőipari programról, ennek keretében közel 800 beruházás kezdődött már meg. A 2013-ig szóló uniós forráskeret negyedét egyébként hazánk lekötötte, a 3400 milliárd forintnyi megítélt támogatásból 750 milliárd jutott el a pályázókhoz – derül ki a friss adatokból.

Ezzel szemben alig-alig tapasztalni az érintettek számára kedvező fejleményeket a szociális juttatások terén. A közszféra 13. havi bére és a 13. havi nyugdíj mellett 10 százalékpontnyi táppénz is a költségvetési egyensúly áldozatává vált, a gyes időtartama két évre csökkent, s jóval szigorúbbá és szűkebb körűvé váltak a lakástámogatások is.



A nyugdíjkorhatár egy tavalyi döntés értelmében fokozatosan 65 évre emelkedik, az időskori járandóságokat pedig ezentúl csak az infláció ütemével igazítják ki (korábban fele arányban a nettó bérek alakulása is beleszámított a nyugdíjindexálásba). A nehéz helyzetbe került családokat ugyanakkor a Kríziskezelő Alap segíti, a lakáshitelesek védelmében pedig nemcsak új banki etikai kódex jött létre, hanem állami segélylehetőségek is születtek.

A takarékosság jegyében csökkentek a közigazgatási kiadások is a központi állami szerveknél 140 milliárd forinttal. A megszorítások eredményeképpen tavaly végül sikerült a GDP 4 százalékán tartani az államháztartás eredményszemléletű hiányát, az idén pedig a leköszönő kormány szerint van mód a 3,8 százalékos deficitcél valóra váltására. Igaz, ehhez a Bajnai-kabinet szerint is további megtakarításokat szükséges elérni többek között a gyógyító-megelőző kiadások terén, illetve át kell ütemezni egyebek mellett az agrártámogatásokkal kapcsolatos kifizetéseket.

- Több mint 20 milliárd forint átcsoportosítása uniós forrásból a munkanélkülivé válók újbóli elhelyezkedésének segítésére

- A kibővített felnőttképzési rendszerben 120 ezren vesznek részt (a Lépj egyet előre és Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése projekt keretében )

- Akár 20 ezer fő térhet vissza a közszférába részmunkaidős foglalkoztatásba

- Állami garancia a veszélybe került lakáshitelesek megmentésére

- Több mint 20 milliárd forint átcsoportosítása uniós forrásból a munkanélkülivé válók újbóli elhelyezkedésének segítésére

- A kibővített felnőttképzési rendszerben 120 ezren vesznek részt (a Lépj egyet előre és Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése projekt keretében )

- Akár 20 ezer fő térhet vissza a közszférába részmunkaidős foglalkoztatásba

- Állami garancia a veszélybe került lakáshitelesek megmentésére Vélemény Le Monde

Magyarország mutatta meg a recesszióból kivezető utat.

Paribas

Várhatóan Magyarországon lesz a leggyorsabb az ipari növekedés a régióban.

JPMorgan

Az elmúlt egy évben végrehajtott szerkezeti reformok nyomán javult Magyarország esélye arra, hogy Csehország és Lengyelország előtt lépjen be az euróövezetbe. Miközben „az egész világ” lazította tavaly költségvetési politikáját, Magyarország a hazai össztermék (GDP) csaknem 3 százalékának megfelelő mértékben csökkentette strukturális deficitjét.

BoA Merrill Lynch

Magyarországon lesz a leggyorsabb a gazdasági növekedés a térségben. Az ország a költségvetési kiigazítás terén jelenleg világelsőnek számít.

Standard & Poor’s

Negatívról stabilra javította Magyarországra érvényben tartott közepes befektetői, BBB– szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, a kitartó konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. Vélemény Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója: Magyarország képes volt érdemi reformokra is az államháztartás fenntarthatóvá tétele érdekében, újra növekedési pályára állította a gazdaságot.

Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna elnöke: A bátor lépéseknek köszönhetően Magyarország növekedési potenciálja rengeteget javult, nemzetközi megítélése nagyot erősödött.

Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter: A bizonytalan gazdasági helyzetben Magyarország jó példát mutatott a határozott, gyors cselekvésre és a felelősség vállalására.

Jerzy Buzek, európai parlamenti elnök: A válságkezelő kormány tevékenysége nyomán az elmúlt egy évben gyökeres javulás történt Magyarország gazdasági helyzetében és nemzetközi értékelésében. Négy egyenlő súlyú és kivétel nélkül sürgető feladat várt a tavaly tavasszal hivatalba lépett Bajnai-kabinetre A bruttó bérek alakulása -->