Parragh: a mostani rendszert fenekestől fel kell forgatni

A magyar gazdaság elmúlt évekbeli egyik problémája, hogy abszolút  ultraliberális szemlélet mentén mozgott; amely szemlélet minden döntést a versenyre hagyott, a hazai cégek érdekeire nem figyelt, nem próbálta megóvni őket. A magyar gazdaságot támogatni hivatott intézményrendszerek pedig látszatintézményként működtek. Ráadásul nagyon rossz gazdaság körüli környezet alakult ki bürokráciában, korrupcióban, adórendszerben, s mára már sajnos a belső piac vonatkozásában is - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának Parragh László.  

Magyarország egy fejlett ország logikájával költötte el az eddig lehívott uniós pénzeket, ami szintén nem segítette elő a gazdaság fejlődését.  Úgy látja: a brüsszeli pénzeket olyan beruházásokra költöttük, amelyek a mindennapi életvitel szempontjából jók ugyan, de nem indukálnak tartós gazdasági növekedést. 

Példaként a főterek, várak, díszkivilágítások megújítását említette. Ehelyett jobb lett volna gépeket és berendezéseket vásárolni, gyártási technológiákat fejleszteni, beszállítói láncokat kiépíteni az EU-forrásokból.  "Azzal, hogy felújítjuk a komáromi várat, építőipari keresletet teremtünk a megyében - egy évre. Ha olyan gépeket vettünk volna kisvállalkozóknak, amelyen keresztül tartós beszállítóivá válhattak volna  a Nokiának, a Suzukinak, és más jelentős cégeknek, azzal tartós munkahelyeket és adóbevételeket teremthettünk volna" - érvelt Parragh László.

Mit gondol az új gazdasági kormányzat elképzeléséről, miszerint a bürokrácia jelentette költségterhet kétezer-nyolcszáz milliárd forintról kétezer milliárd forintra csökkentenék, és mérsékelnék az adókat is? - hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Parragh László úgy reagált: mindkét lépést üdvözli, sőt, elvárja a gazdaság az új kormányzattól. A bürokrácia csökkentése szerinte végrehajtható, de a nyolcszázmilliárdos tehercsökkenéshez "nagyon nagyokat kell vágni, a mostani rendszert fenekestől fel kell forgatni".

Ami az adó mértékét illeti, jogos elvárás a gazdaság oldaláról az elvonás mértékének csökkentése, mivel az adószintünk 20-25 százalékkal magasabb, mint a környező országoké. Ám még a mai elvonási rendszeren belül is jelentősek a vállalkozások mérete szerinti eltérések - mondta. Míg egy nagy cég száz forint számított adóból ténylegesen negyven forint körüli összeget fizet be, a többit kedvezményeken keresztül leírja, addig a kisvállalkozásoknak száz forint számított adóból kilencvenhatot kell befizetniük, mert rájuk nem vonatkoznak kedvezmények.

A 2002-ben indult Széchenyi Kártyának ma is tudna szerepet osztani az iparkamara, annál is inkább, mert a kártya az elmúlt nyolc évben is sikeresen működött. Jelentős adatbázis is kialakult a kártyarendszer révén, melyből jól látszik, melyek a fizetőképes vállalkozások. Ezért szerették volna az uniós forrásokat is ezen a rendszeren át a gazdaságba pumpálni, ám javaslatukat eddig a kormány elutasította. Kérdés, hogyan tudjuk majd továbbfejleszteni ez a programot a jövőben - mondta Parragh László a Duna Televízióban.