BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tényleg fájt, de lesz eredménye? Ma véget ért a Bajnai-korszak

Hivatalosan is véget ér ma a Bajnai-kormány pályafutása. A búcsúzási ceremónia részeként Sólyom László köztársasági elnök fogadta a távozó miniszterelnököt.

A közel másfél órás találkozó után kiadott kommüniké szerint Bajnai Gordon egyrészt köszönetet mondott az államfőnek az együttműködésért. Másrészt rövid tájékoztatást adott a kormányzati átadás-átvétel aktuális kérdéseiről, az egyéves kormányfői tevékenysége mérlegéről, valamint az ország jelenlegi állapotáról.

Ennek kapcsán feltehető a kérdés: a végrehajtott költségvetési stabilizációnak köszönhető javulás mennyiben alapozza meg a jövőbeni felzárkózást? Bajnai Gordon úgy látja: az ország ma kifelé tart a válságból és régiós versenytársainál sok szempontból kezd újra jobban teljesíteni. A Fidesz ellenben nem győzi elégszer elmondani: a válságkezelés kudarcot vallott, így változatlanul gazdasági vészhelyzet van. „Alig egy éve három ígéretet tettünk. Visszafordítjuk az országot a gazdasági összeomlással fenyegető útról. Megteremtjük a gazdaság tartós növekedésének alapjait. És egyben tartjuk a társadalom stabilitását biztosító kereteket. Amire vállalkoztunk, elvégeztük. Stabil költségvetést, növekedési pályán lévő gazdaságot adunk át utódainknak” – hangsúlyozta a leköszönő kormányfő. Emlékeztetett arra: hivatalba lépését követő első nyilatkozatában tájékoztatta a lakosságot arról, hogy fájdalmas időszak következik.

Igazat mondott, nem árult zsákbamacskát. A magát kapusnak tituláló, Wallis-os múltja miatt sokat támadott Bajnai megszorító csomagja tényleg sok fájdalommal járt. A 13. havi nyugdíj megszüntetését, az áfa emelését, a táppénzek csökkentését, a gyes és a gyed időtartamának megrövidítését és a családi pótlék befagyasztását senki nem fogadta kitörő örömmel. Ez tükröződött az európai parlamenti választások eredményén is. A gazdaság élénkítése érdekében ugyanakkor kevésbé radikális intézkedéseket hoztak. A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának kiterjesztése, az eva bevételi hatályának növelése, és a csökkenő munkáltatói járulékok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése fenntarthatóvá tette a nyugdíjrendszert. Sokaknak jó hír volt viszont, hogy kabaréba illő kísérletek ellenére alkotmányellenes lett az ingatlanadó.

Európában szétnézve egyértelműen állítható: a kormány a megtakarítási csomagot különösebb megmozdulások, sztrájkok, tüntetések nélkül végrehajtotta. A Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozások nem alakultak át Bajnai ellenes demonstrációkká, bár az önkormányzatok képviselői kivonultak a költségvetési egyeztetésekről, és a közösségi közlekedés reformjára tett kísérletek komoly ellenállásba ütköztek.

A parlament szokatlanul korán, de annál élesebb vita után fogadta el a 2010-es költségvetést, amely szigorú, és sokak szerint nehezen tartható költségvetési hiánnyal számol. „Az új kormányra több helyen csontvázak várnak a jelenlegi költségvetésben. Például az egészségügyben, vagy az állami vállalatok adósságát illetően” – magyarázta Kovács Árpád.
Az Állami Számvevőszék volt elnöke szerint a GDP alakulása világosan mutatja, hogy az ország teljesítménye elmarad attól a lehetséges szinttől, amit el tudna érni.

A számok önmagukért beszélnek: Kelet-Európában a gazdasági válság ellenére is 3 és 4,5 százalék között található a növekedési mutató, míg Magyarországon jó esetben 2 százalék. Egy főre számítva már évek óta az uniós GDP-átlag mindössze 60 százalékán stagnálunk.
Fontos azonban tudni: Magyarország már Bajnai Gordon hivatalba lépése előtt a fizetésképtelenség határán állt, és 20 milliárd eurós nemzetközi hitelt kapott. Az összegből eddig 14,5 milliárd eurót hívtak le. „Azon voltam, hogy a Valutaalap és az EU közösen cselekedjen, és programunkat mind annak elindításakor, mind a végrehajtás során közösen vizsgálja” – fogalmazott Bajnai Gordon. Szerinte nyilvánvaló: Magyarország adósságterhei nem emelkednek, és hosszú távon az ország kikerül az adósságok szorításából. Többször hangsúlyozta az elmúlt egy évben: addig tart a válság, amíg nem csökken a munkanélküliség. Ha csak ezt nézzük, akkor van ok örömre, mert a munkanélküliség 11,8 százalékon tetőzött, a foglalkoztatottak száma pedig 14 ezerrel nőtt az utóbbi három hónapban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.