Fellegi: belebuknék, ha cégeim állami megrendeléseket kapnának

A lap pénteki számában megjelent interjúban a miniszter kijelentette: a lakossági árak hatósági megszabása a tárgyalások kiindulópontja.

"Minden szolgáltató jelezte, hogy kész tárgyalni. Ám meg kell érteniük azt is, hogy megállapodás születhet közös megegyezéssel, vagy a jogszabályok adta lehetőségek maradéktalan érvényesítésével" - mondta a miniszter.

Az eddigi tárgyalások során kiderült, hogy a szolgáltatóknak Magyarországon a kiszámíthatóság, a stabilitás és a tervezhetőség hiányzik a leginkább, és fontos az is, hogy bevonják őket a kérdések megoldásába. "Arra természetesen nem adhatok garanciát, hogy szempontjaik mindig érvényesülnek, de érveik meghallgatása nélkül döntés nem születhet. A tisztességes profitot elismerem, de elképzelhetetlen, hogy ennek árát mindig a lakosság fizesse meg" - jelentette ki Fellegi Tamás.

Elmondta, hogy készül egy kormányelőterjesztés, amely a közösségi közlekedés hosszú távú stratégiáját tartalmazza, s az reményei szerint még a nyáron a kormány elé kerülhet. Erről részleteket nem árult el, de annyit közölt: a dokumentum rögzíti majd a közösségi közlekedés előnyét az egyéni közlekedéssel, ezen belül a vasútét a közúttal szemben.

Kijelentette, hogy komolyan kell venni az ígéretet, hogy lehetőség szerint visszaállítják a forgalomszüneteltetésre ítélt vasútvonalak forgalmát, és megnyitják a bezárt kispostákat.

"Itt az elven van a hangsúly, és nem a megtakarításokon. A takarékossági és hatékonysági törekvések tiszteletreméltók, de a vasútnál és a postánál mégsem írhatják felül a társadalmi igényeket. A konkrét vállalati gazdálkodásban figyelembe nem vehető szempontokra a kormánynak kell tekintettel lennie, és nem szabad megengednie, hogy a vidék lakosságmegtartó képessége ilyen rövid távú szempontok miatt csökkenjen. Különösen akkor nem, amikor mondjuk az államnak évente 350 milliárd forintjába kerülő vasútnál a 29 szárnyvonal bezárása alig 1 százalék megtakarítást hozott" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az állami cégek vezetőinek - például Andrási Miklósnak, a MÁV elnök-vezérigazgatójának - a sorsa, úgy válaszolt: "Sokan vannak, akikről még nincs kialakult álláspont. Személyekről nem beszélhetek. Legfeljebb annyit mondhatok: az állami vállalatoknál a feladathoz illesztjük a menedzsment összetételét, a vezető személyéről az adott cég hosszú távú szakmai stratégiája alapján döntünk."

Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési prioritásokat át fogják rendezni. "A legnagyobb hangsúlyt szándékaim szerint a vasúti közlekedés fejlesztése kapja majd. De nem maradhatnak le az infokommunikációs beruházások sem. Ezek sorában az elsőbbség azoké a fejlesztéseké lesz, amelyek segíthetik a közigazgatás és az állam reformját, illetve hozzájárulhatnak a szolgáltató állam kialakításához. Matolcsy György beszélt a gyógyturizmus támogatásáról is, én pedig még kiemelném az energiafelhasználás hatékonyságát növelő beruházásokat, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő fejlesztéseket" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy miként tudja a minisztériumától távol tartani korábbi üzleti kapcsolatait kijelentette: "Ez egyszerű. Annyi az egész, hogy korábbi cégeim, tulajdonostársaim nem fognak állami megrendeléseket kapni. Erre oda kell figyelni. Ha valamibe, hát ebbe bele lehetne bukni."