Íme, az APEH bírságolási alapelvei - Részletek

Szankciók. Az átláthatóság jegyében az APEH nyilvánosságra hozta bírságolási alapelveit. A vállalkozásoknak nemcsak azt fontos tudniuk, hogy milyen szabályokat tartsanak be, hanem azt is, hogy mulasztás esetén mire számíthatnak.

Az adóhatóság az adózók önkéntes jogkövető magatartásának elősegítése érdekében az adókötelezettség elmulasztása esetén, a mulasztási bírság kiszabását megelőzően felszólítást küldhet az „első” mulasztók részére – áll az APEH bírságolási kézikönyvében. Ezt a felszólítást jogszabály nem írja elő, így az nem kötelessége az adóhatóságnak, azt kizárólag az adózók önkéntes kötelezettségteljesítése érdekében alkalmazza. Első mulasztónak az APEH gyakorlatában az az adózó minősül, aki három éven belül bármely adókötelezettsége tekintetében először mulasztja el adókötelezettségének teljesítését, és késedelmet sem állapított meg az adóhatóság.
Az ilyen felszólítás alatt a normál postai küldeményként megküldött felszólító levél, a telefonon történő értesítés értendő. Ha azonban az APEH vizsgálatot kezdett adott mulasztás ügyében, akkor már nem küld felszólítást, mivel az adótörvény alapján az adózó a bevallást az ellenőrzés megkezdését követően már nem tudja pótolni.
Ha a felszólítás hatására sem pótolja kötelezettségét az adózó, a bírság kiszabásánál a kiindulási mérték a maximálisan kiszabható bírság összegének 75 százaléka. Ha viszont az első alkalommal mulasztó olyan adókötelezettséggel összefüggésben követ el hibát, amelynél az előzetes felszólítás nem értelmezhető (például indokolatlan bázismérséklés, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása esetén), a bírság összegénél a kiindulási mérték a maximálisan kiszabható bírság fele.

A második mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiróható bírság öszszegének 75, a harmadik és további alkalommal a 100 százaléka.

Az adóhatóság a bírság kiszabásakor azonban az adózó terhére, illetve javára szóló körülményeket minden esetben figyelembe veszi, tehát a kiindulási mérték azt jelenti, hogy az eset összes (enyhítő és súlyosbító) körülményének mérlegelése során ehhez képest szabja ki a mulasztás súlyához igazodó, egyedi bírságot. Ha az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, akkor a kiindulási mértéknél alacsonyabb összegben, ha a súlyosbító körülmények, akkor magasabb összegben indokolt bírságot kiszabni.
Egyes mulasztások esetében, melyek különösen sértik a költségvetési érdekeket és az adóelkerülés legközvetlenebb módjait valósítják meg, szigorúbban szankcionál az APEH.
A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, számla-, egyszerűsített számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékről való kibocsátása esetén, ha kiemelt adózási érdeksérelem állapítható meg, már első alkalommal is a törvényben előírt bírság maximuma kiszabható. Ebben az esetben a büntetés maximális összegben való kiszabásának indokait az adóhatóság részletesen ismerteti a határozatban. A bírságmaximum kiszabására azokban az esetekben van lehetőség, amikor az adózó szándékos adóelkerülésére irányuló magatartása egyértelműen bizonyítható. Ez esetben az általánosan kiszabható 200 ezer, illetve 500 ezer forint összegű bírságmérték alatti szankció kiszabása csak kivételesen, valamilyen méltányossági okból történhet.
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áru forgalmi értékének 40 százalékával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot kell kiszabni. Ez esetben a törvény kötelező jelleggel írja elő a büntetési tétel alkalmazását, nem mérlegel a hivatal.
A mulasztási bírság tekintetében a törvény előírja, hogy a kiszabott bírságnak a mulasztás súlyához kell igazodnia, és az adózási érdeksérelemmel arányosnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az adózási érdekeket legközvetlenebb módon sértő, az adóbevételekre fokozott veszélyt jelentő adózási jogsértések kiemelten szankcionálandók, azonban azokban az esetekben, ahol csekély mértékű az érdeksérelem, ott a bírság megállapítása során ezt is figyelembe kell venni. VG

Súlyosbítás

Az adóhivatal különösen szigorúan bünteti, ha az adózó folyamatos működés során jogszabályban előírt kötelezettsége ellenére még pénztárgéppel sem rendelkezik, nagy összegről mulasztja el a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség teljesítését, illetve ha a gazdasági társaság alkalmazottainak nagy része nincs bejelentve.