Megállíthatatlan eladósodás
A csúcson mindenesetre egyelőre csak az alapelvekről tárgyalhattak, hiszen még a bizottsági javaslatok sem véglegesek: a Reuters értesülései szerint a brüsszeli testület június 30-án fogja részletes elképzeléseit közzétenni. A legnagyobb vihart az eddig napvilágot látott ötletek közül az kavarta, hogy a nemzeti költségvetéseket még a parlamenti jóváhagyás előtt véleményeztetni kellene a bizottsággal, illetve a pénzügyminiszteri tanáccsal. A tervet a legvehemensebben Nagy-Britannia ellenezte, de David Cameron miniszterelnöknek a csúcs előtt tett nyilatkozata már kompromiszszumkészségről árulkodott.
A brüsszeli jelentés szerint a jelenleg érvényes (tagállamoktól függően 2012 és 2014 között záródó) konvergenciaprogramok végrehajtása, illetve az adóbevételeket a 2007-es szintre visszaállító gazdasági fellendülés meglehetősen bizonytalan bekövetkezte esetén is az uniós GDP 90 százaléka közelébe emelkedhet az eladósodottsági mutató 2020-ra. A beígért kiigazítások nélkül pedig valóban vészes forgatókönyvet vázol Brüsszel: 2020-ra az államadósság aránya a GDP 130 százalékát is meghaladhatja.
A hosszú távú kilátások még rosszabbak. Az elkövetkező 50 évben ugyanis a lakosság elöregedésével összefüggő, GDP-arányos kiadások (nyugdíjak, egészségügyi és ápolási ellátás) uniós szinten 4,6 százalékponttal emelkedhetnek.
Az államadósságok növekedése súlyosan akadályozhatja a gazdasági növekedést. A bizottság úgy számol, az adósság 10 százalékpontos emelkedése – a kamatkiadások finanszírozási módjától függően – akár a GDP több mint 2 százalékával is ronthatja a teljesítményt. A problémát ebből a szempontból az adósságnak a magánberuházásokra gyakorolt kiszorító hatása, az adósságszolgálathoz szükséges adóemelések, illetve a kormányzat által fizetendő kamatprémium növekedése jelenti. Mindennek fényében a bizottság úgy véli, a legtöbb tagállamban a GDP évi fél százalékát jelentő kiigazításhoz képest is sokkal ambiciózusabb konszolidációra van szükség.
A jelentés azzal biztat, hogy ha a konszolidációt „hatékonyan menedzselik”, akkor annak negatív növekedési hatása jóval alatta marad a gazdaságösztönző intézkedések recessziót enyhítő, pozitív hatásának. A bővülés lassulását az is enyhítheti, ha a tagállamok a fiskális szigor mellett kellő figyelmet fordítanak a pénzügyi szektor működésének a helyreállítására is, enyhítendő a likviditásszűkét.
„Növekedésbarát” konszolidáció
(az Európai Bizottság javaslatai)segíteni kell az oktatást, a k+f-et és az innovációt
a munka helyett az energiát és a környezetterhelést kell fokozottabban adóztatni
a konszolidációt tanácsos a közvetlen adók, például az áfa emelésére alapozni
a szigort szerkezeti reformokkal kell párosítani a nyugdíjak, az egészségügy, a szociális ellátás és az oktatás területén
javítani kell az államigazgatás hatékonyságát és szolgáltatásainak minőségét
a közbeszerzéseknek biztosítaniuk kell a közpénzek leghatékonyabb felhasználását
a fokozatos konszolidációk általában sikeresebbek a drasztikus kiigazításoknál
segíteni kell az oktatást, a k+f-et és az innovációt
a munka helyett az energiát és a környezetterhelést kell fokozottabban adóztatni
a konszolidációt tanácsos a közvetlen adók, például az áfa emelésére alapozni
a szigort szerkezeti reformokkal kell párosítani a nyugdíjak, az egészségügy, a szociális ellátás és az oktatás területén
javítani kell az államigazgatás hatékonyságát és szolgáltatásainak minőségét
a közbeszerzéseknek biztosítaniuk kell a közpénzek leghatékonyabb felhasználását
a fokozatos konszolidációk általában sikeresebbek a drasztikus kiigazításoknál Megállíthatatlan eladósodás -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.