Pontosítás: csak az állami költségvetésből gazdálkodó vállalatoknál térnek át a bértömeg szabályozására

A költségvetési pénzekkel való takarékos gazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szólva Fellegi Tamás elmondta: a cél az, hogy a közpénzből gazdálkodó szervek, szervezetek, vállalatok is kivegyék részüket a magyar gazdasági rendszer talpra állításából.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó, illetve egyéb állami tulajdonban lévő cégek esetében a bértömeget a 2009. évi 322 milliárd forintról, az idei évben időarányosan 274 milliárd forintra szállítják le – tette hozzá.

Vagyis a korábban megjelent cikkünkkel ellentétben a kormány kizárólag az állami költségvetésből gazdálkodó vállalatoknál tér át bértömeg szabályozásra, így az intézkedés nem érinti a közszférában dolgozókat (közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők).

A miniszter elmondta: az igazgatóság intézményét csak a stratégiai jelentőségű nagyvállalatok esetében hagyják meg, amely lépéssel az igazgatósági tagok számát a jelenlegi közel 320 főről mindössze 55-60 főre csökkentik. A felügyelő bizottságok taglétszáma kapcsán a cél a törvényben meghatározott minimum létszám elérése, azaz a jelenlegi mintegy 640 főnyi létszámot 450-re kívánják leszállítani – közölte Fellegi Tamás. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a közszférában tömeges elbocsátásokat nem tervez a kormány, de létszámleépítés mindenképpen várható.

Fellegi Tamás a közüzemi díjakról szólva hangsúlyozta: tarthatatlan állapot, hogy az EU-ban is példátlan energiaár-emelések következtében élnek olyan családok Magyarországon, amelyek bevételeik 80 százalékát kénytelenek rezsiköltségekre kifizetni. Ezen az állapoton kíván változtatni a Kormány akkor, amikor felkérte a területért felelős minisztert az árszabályozás rendszerének teljes felülvizsgálatára, hogy a magyar viszonyokhoz, feltételekhez, a lakosság anyagi teherbíró képességének megfelelőbb ármeghatározási rendszer születhessen – tette hozzá.

Ennek a folyamatnak az első lépése az a törvényjavaslat, amely a Magyar Energia Hivatal árelőkészítő hatáskörét meghagyva az energiaügyekért felelős miniszter hatáskörébe utalja a villamos energia és a gáz egyetemes szolgáltatói ármaximumának meghatározását – mondta a tárcavezető. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az egyeztetésre szóló meghívókat már kipostázták a legnagyobb szolgáltatók számára, amelyek eddig a lehető legpozitívabb hozzáállását tanúsították a Kormány által kezdeményezett egyeztetésekhez. Azon szolgáltatások esetében, ahol az ármegállapító hatóság nem a magyar állam, szintén arra kérik a szolgáltatások árairól döntő szervezeteket, hogy a Kormány által hirdetett moratórium alatt ne emeljenek áraikon – fűzte hozzá a miniszter.

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: gyors és határozott lépésekre van szükség, hiszen jelenleg a hazai kis- és középvállalkozások csak mintegy 10 százalékban részesei a pályázók körének, az anyagok beadása és a kifizetések megkezdése között átlagosan 9 hónap telik el, míg a kifizetések teljesítése általában három hónapba telik. Nem ritka azonban az sem, hogy ezek a határidők a duplájukra, esetleg a triplájukra is kinyúlnak – fűzte hozzá a miniszter.

Ezen a területen a kormányzat legfőbb célja, hogy mind az időintervallumokat, mind a bürokratikus terheket csökkentve, a rendelkezésre álló forrásokat átcsoportosítva a sikeres pályázók között a hazai kkv-k száma a többszörösére emelkedjen, és nőjön a kifizetett pályázati pénzek összege – fogalmazott Fellegi Tamás.