Tűzoltásra van szükség - Totális káosz a közbeszerzésekben

A kormány nyárra ígéri a szabályok módosítását és 2011 tavaszára az új törvényt

Kocsi Margit

2010.06.30, 05:00

Miközben az Európai Unióban fontos célkitűzés, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb arányban vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban, szakértői vélemények szerint Magyarország messze elmarad a legtöbb tagállamtól a közbeszerzési lehetőségek ilyen kihasználásában. A kormány tűzoltó jelleggel most próbál változtatni az áldatlan helyzeten. Nagy kérdés, hogy a készülő intézkedések elegendők lesznek-e a remélt változások eléréséhez, vagy még több, még radikálisabb lépésekre lenne szükség.

Míg az EU többi országában a közbeszerzési tenderek beszerzési értékének mintegy felét a kis- és középvállalkozások nyerik, nálunk ez az arány nem éri el a 40 százalékot. Először erre hívta fel a figyelmet Simon Gábor, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda vezető jogásza, hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Szerinte a jelenlegi magyar közbeszerzési törvény pro forma megfelel az uniós elveknek, de nagy hiányossága, hogy ami a kkv-k szempontjából fontos lenne, a részajánlattétel nálunk még nem minden esetben kötelező, pedig erre már ajánlást is tett Magyarországnak az Európai Bizottság. A probléma megoldása egy ideje különösen aktuális az állami források szűkössége és az építőipari körbetartozások miatt. Ugyanakkor Simon Gábor arra is rámutatott, hogy a hazai kkv-k helyzetbe hozásához nem elég a közbeszerzési szabályozás módosítása, az ajánlatkérők vállalkozásbarát megközelítésére is szükség lenne.

Mindez egyrészről fokozná a versenyt és az ajánlatkérőknek kedvezőbb ajánlatokat eredményezne, másrészről lehetővé tenné a kkv-k számára a növekedést, ez pozitívan hatna a teljes európai gazdaságra. Emellett ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalatok eredményesen indulhassanak az uniós értékhatár feletti tendereken, kulcsfontosságú lenne, hogy időben és rendszeresen értesüljenek az ajánlattételi lehetőségekről. „Ebben például az önkormányzatok és a civilszervezetek is nagyobb szerepet vállalhatnának” – jegyezte meg a szakember.

A tagállamok közbeszerzéseinek értéke az elmúlt években az EU összesített bruttó hazai termékének mintegy 15 százaléka volt. A kkv-k részesedése a közbeszerzési szerződésekből érték szerint országonként 30 és 80 százalék között mozog: 42 százalék az EU-átlag, 78 Szlovéniában, 77 Szlovákiában, alig 40 százalékos Magyarországon, míg a skála másik fertályán 35 százalékos Franciaországban és 31 százalékos Nagy-Britanniában.

A franciák például az alacsony mutatójuk láttán nagyon előreszaladtak, külön kkv-szempontú nagymértékű módosítást hajtottak végre a közbeszerzési szabályrendszeren, majd visszakoztak. Ezt már Tátrai Tündétől, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adjunktusától tudtuk meg. Szerinte az egyik legérdekesebb megoldás, ahogyan a kanadai hirdetmény-ellenőrzés működik, például kifejezetten csak kkv-megközelítésből ellenőrzik az eljárást megindító hirdetményeket. Magyarországon a sokféle cél között gyakran elveszik a kkv-szempont. Kérdésünkre válaszolva a BCE szakértője elismerte: „Az igazi persze egy új törvény lenne, de ehhez legalább egy év kell, és addig nem lehet várni.” Mielőbb szükséges a homogén, egyszerűsített eljárásrend, a közpénzek felhasználásának garantált ellenőrzése, az ajánlattevő jogkövető magatartása a versenyszabályok betartásánál.

„Már ezen a nyáron sor kerül a közbeszerzési törvény módosítására, s ezzel az átmeneti megoldással azonnal egyszerűsítjük az eljárási és egybeszámítási szabályokat a közösségi szint alatti közbeszerzéseknél. A kkv-k helyzete így azonnal javul, és a törvény EU-jogszabályokkal való konformitása is erősödik” – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Egyúttal azt is megerősítette az illetékes tárca, hogy 2011 tavaszáig egy új, áttekinthetőbb szerkezetű, egyszerűbb eljárásokat tartalmazó közbeszerzési törvényt alkotnak.

A további részletekkel összefüggésben megállapította: már a részajánlattétel lehetőségének és kötelezettségének a kiszélesítése a kkv-k részvételi arányát javíthatja. Az egybeszámítási szabályok felülvizsgálatát ugyancsak indokoltnak minősítette a tárca. A kkv-k nagyobb értékű közbeszerzéseknél alvállalkozóként jelennek meg, védelmük, azaz a körbetartozások csökkentése érdekében kiemelkedően fontos a jelenlegi fedezetkezelő rendszernél egyszerűbb, de az alvállalkozóknak történő kifizetéseket elősegítő, a kifizetések elmulasztását szankcionáló szabályozás kialakítása. „A közbeszerzések intézményrendszere egyszerűvé, hatékonnyá, átláthatóvá válásával, a bürokratikus terhek nagyarányú csökkentésével az ország versenyképessége is javul” – szögezte le végül a fejlesztési tárca.