BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ecostat: stagnálás helyett növekedés lesz

A korábbi stagnálásról 0,9 százalékos GDP-növekedést vetít előre az Ecostat 2010-re, jövőre már majdnem 3 százalékos bővülést prognosztizálnak. Elsősorban az export húzhatja idén a gazdaságot.

Van egy növekedést ösztönző és egyensúlyteremtő kormány – mondta Zádor Márta az Ecostat főigazgatója az intézet friss negyedéves előrejelzésének bemutatóján. Ugyanakkor a V alakú recessziónak mostanra kisebb az esélye, L alakúra lehet számítani a szakértő szerint a nemzetközi konjunktúra alapján.

A helyreállítási periódusok jellemzője, hogy a készleteket feltöltik, illetve korszerűbb technikával történik ez – mondta el. Emiatt 10,4 százalékos bruttó felhalmozás-növekedést prognosztizálnak, de a technikai fejlesztést egyelőre bizonytalannak látják. A reáljövedelem csökkenésénél is jobban esik a fogyasztás, ezt az óvatosság növekedésére vezette vissza a főigazgató. 2011-re a fogyasztás és a beruházás dinamizálódását jelzik előre.

Mind az export mind az import magasabb lesz, mint korábban várták, és az olló is összezáródik. A belföldi fogyasztás dinamizálódásával nem számolnak, viszont az import irányába tolódhat. 4,8 százalékra emelték az inflációs előrejelzést, a megszorítások ellenére is. A kifutó áfa- és jövedékiadó-hatás emeli még idén a drágulást. A jövedékiadó-emelésnek eközben kisebb hatása volt csak a büdzsére, mert sokan külföldön tankolnak. A szabályozott árak (energia- és kommunális díjak) emelése az önkormányzatoknál nincs korlátozva. Ha ezek a hatások nem lennének, akkor alig egy százalékos lenne a pénzromlás.

Ebben az évben a költségvetésben a szezonalitás nagyobb, mint máskor. Az első negyedévben történnek meg azok a kiadások (például a MÁV), a választási ciklushatás most is érvényesült, ha nem is olyan mértékben, mint máskor. A kormányintézkedések hatását ott vizsgálták, ahol konkrét lépések és adatok ismertek. Ilyen a társaságiadó-könnyítés. A bankadóról ilyen még nem született, de az intézet vezetője elkerülhetetlennek nevezte, addig amíg a hiánycélt tartani kell, és a nemzetközi szervezetek nem adnak nagyobb mozgásteret. A 350 milliárd forintos lyukat be kell a kormánynak tömnie – tette hozzá. Eddig nagyjából 150 milliárdnyi pluszbevételt tudtak csak azonosítani az intézet szakértői. Kockázatot az önkormányzatok költekezésének esetleges megugrásával látnak, de alapesetben a 3,8 százalékos hiánycél teljesülését jelzik előre.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.