Ezer milliárdot juttat a ciklus végéig az Orbán-kormány a KKV-knek

A nemzeti fejlesztési miniszter az Új Széchenyi Terv vitairatának ismertetésén Budapesten közölte: új pályázati rendszert, a fejlesztési források tervezésének, elosztásának új intézményrendszerét és új értékelési rendszert kell létrehozni.

Kitért arra is, hogy 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7.870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1.828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1.480,2 milliárd futó projekt, és 4.126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.

Jelenleg a kis- és középvállalatok számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd forint - emelte ki Fellegi Tamás. Emlékeztetett arra, hogy a kormány már tárgyalta az összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására, illetve tártalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Bejelentette: ennek eredményeképpen összesen 41 milliárd forint uniós támogatást szabadítanak fel

A program a tervek szerint 2011. január 15-én indul és 7 kiemelt programot tartalmaz. Matolcsy György leszögezte: Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet.

Az Új Széchenyi Tervben az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány-innováció-növekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést határozta meg a kormány kitörési pontként - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Új Széchenyi Terv vitairatának ismertetésén szerdán Budapesten a Marriott szállodában.

A vállalkozóknak tartott rendezvényen a miniszter azt mondta: az Új Széchenyi Terv akkor lesz sikeres, ha kevesebb pályázattal működik, mint az előző kormány alatt. A rendszernek stabilabbnak, egyszerűbbnek és gyorsabbnak kell lennie - tette hozzá.

 Matolcsy György elmondta: az idei év második felében pénzügyi, 2011-ben és 2012-ben strukturális konzultációra van szükség, utána jöhet a növekedési szakasz, ez pedig a fejlesztési források gyors felhasználását igényli.

Orbán: újjá kell építeni a magyar gazdaságot

Orbán Viktor szerint újjá kell építeni a magyar gazdaságot, mert tönkretették. A kormányfő az Új Széchenyi Terv koncepciójának budapesti ismertetésén szerdán azt mondta: Magyarországon ez lesz a harmadik újjáépítési szakasz.

A miniszterelnök közölte: 1945-ben az országot, 1989-90-ben a politikai-társadalmi rendszert kellett újjáépíteni, 2010-ben a gazdaságot kell.

Kifejtette: először a romokat kell eltakarítani, ezt szolgálta a 29 pontos gazdasági akcióterv; a politikai-jogi felelősség megállapítása folyamatban van, most következhet az újjáépítés, amely az Új Széchenyi Tervvel el is kezdődik.

Az első Széchenyi-terv

A Széchenyi-terv célja az volt, hogy felgyorsítsa Magyarország gazdasági felzárkózását. Az I. Orbán kormány a 2001-2002-es időszakra 434 milliárd forinttal tervezte támogatni a beruházásokat. A program 2001 január 15-én indult azzal, hogy az akkori Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. 2001-ben 295,9 milliárd forint, 2002-ben 330,8 milliárd forint állt rendelkezésre állami társfinanszírozással, és a pályázók közel 80%-a megkapta a kért támogatást. A terv főbb programterületei a turizmus fejlesztése, a vállalkozások erősítése, a lakásprogram, a regionális gazdaságfejlesztés, az energiatakarékosság, az állami autópálya-építési program és az aktív foglalkoztatás voltak. A Medgyessy-kormány fokozatosan megszüntette a programot annak ellenére, hogy a Széchenyi Terv folytatását ígérték.