Ha a migrációs ráták nagyjából a jelenlegi szinteken maradnak, az OECD tagországok munkaképes korú lakosságának száma 2010 és 2020 között 1,9 százalékkal fog nőni, szemben a 2000 és 2010 között regisztrált 8,6 százalékos emelkedéssel - prognosztizálja a jelentés. 2003 és 2007 között a népességnövekedés 59 százaléka a migrációból eredt. A bevándorlók a munkaképes korú lakosság bővülésének mintegy egyharmadát adják. A természetes növekedés egyedül Franciaországban, az Egyesült Államokban és Új-Zélandon volt a népességnövekedés fő mozgatórugója, miközben Dél- Európában, Ausztriában és Csehországban a népességnövekedés mintegy 90 százaléka a migrációnak volt köszönhető.
Magasan képzett munkavállaló bevándorlókat az OECD országok számára a nemzetközi diákok is jelentenek. Számuk 2000 és 2007 között több mint a kétszeresére nőtt, meghaladta a 2 milliót. Körükben a letelepedési arány 15 és 35 százalék közé tehető, 21 százalékos átlag mellett. A diákok számára a legjelentősebb célországok az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Ausztrália voltak.
A külföldi születésűek körében 2008 és 2009 között szinte minden OECD-tagországban nagyobb arányban nőtt a munkanélküliség, mint a hazai munkaerő esetében. Hasonlóképpen, a legtöbb OECD országban a külföldi születésűek foglalkoztatottsági rátája is nagyobb mértékben csökkent, mint a bennszülötteké, bár ezt számos országban ellensúlyozta a bevándorlók növekvő részvételi aránya a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottság növekedése a folyamatos beáramlás miatt nem tudott lépést tartani a külföldi születésű munkaerő létszámának növekedésével. Közülük is a fiatalok a leginkább veszélyeztetettek A 15-24 év közöttiek foglalkoztatottsága összességében 7 százalékkal csökkent a 2008 második negyedévét követő egy évben, a bevándorló fiatalok vonatkozásában a csökkenés
az utóbbi szint kétszeresét is elérte.
A foglalkoztatottság növekedését 51 százalékban a belföldi lakosok növekvő foglalkoztatottsága okozta és csak 39 százalékban tudható be a nemzetközi migrációnak – a 31 OECD-tagállam átlagában. Mindez a magas (75 százalék feletti) foglalkoztatottsági rátájú országokban – például Dánia, Svájc és Svédország – a belföldi munkaerő nagyobb mobilizációja miatt következett be, az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatottsági rátájú államok pedig migránsai révén növelték az alkalmazottak számát.
Munkavállalási migráció
A munkavállalási migráció legjelentősebb célországa Európán belül 2008-ban Portugália, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország volt, ahova a tartós bevándorlók 20-30 százaléka munkavállalási célból érkezett. A gazdasági válság hatásait elsőként az ideiglenes munkavállalás migránsai szenvedték el: létszámuk 2008-ban négy év emelkedését követően 4 százalékkal csökkent.
A beáramlás szempontjából húsz legjelentősebb származási ország adta a 2008. évi összes beáramlás több mint felét, az élen Kínával, Lengyelországgal, Indiával és Mexikóval.
A lengyelek nagy arányú kiáramlása más európai országokba 2008-ban is folytatódott. Az 1990-es évek végén regisztrált áramláshoz viszonyítva a legnagyobb növekedés a Kolumbiából, Kínából, Romániából és Marokkóból érkezettek számában volt megfigyelhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.