Büdzsé: bevételek zuhanórepülésben

Erőteljesen magán viseli a gazdasági válság bélyegét a tavalyi évről szóló zárszámadási törvényjavaslat. A T. Ház honlapján tegnap közzétett dokumentumból kiderül: az államháztartás hiánya az eredeti tervekhez képest úgy nőtt közel 230 milliárd forinttal, hogy a közszféra összességében még meg is takarított valamennyit – egészen pontosan 241,5 milliárdot – a 2008 év végén „belőtt” előirányzatokból. A bevételek ugyanis több mint 470 milliárd forinttal elmaradtak az eredeti tervektől.

Így lett az eredetileg – pénzforgalom szerinti elszámolásban – a GDP 2,8 százalékában remélt deficit a bruttó hazai termék 3,9 százaléka. A magyarázatot keresve elég az adóbevételek alakulására egy pillantást vetni: az adókulcsok év közbeni megemelésének „hála” általános forgalmi adóból (áfa) és jövedéki adóból ugyan több folyt be az előirányzottnál, ám minden más adóbevétel komoly mínuszokat mutat. A legkirívóbb a társasági adó, ahol a kiesés eléri a 150 milliárd forintot. Igaz, 2008 végén a számokat még egyszázalékos GDP-csökkenéshez állították be a pénzügyi tárcánál, ám a bruttó hazai termék tavaly végül 6,3 százalékkal zuhant. A háztartások fogyasztása az elmúlt évben a korábban reméltnél több mint kétszer nagyobb mértékben esett, és az előre jelzett szerény növekedésből a kivitel és a behozatal is tetemes mínuszba fordult.

Valójában ezek a gazdasági adatok a 3,9 százalékosnál magasabb deficithez is vezethettek volna, ám néhány kedvező folyamat segített. Például a költségvetési szervektől és a fejezeti kezelésű előirányzatoktól közel 300 milliárd forinttal több saját bevétel folyt be a korábban reméltnél, és az állami vagyonból származó bevételek is 45 milliárdos többletet mutatnak. A takarékossági lépések, megszorítások hatására a lakásépítési támogatások terén mintegy 6, a családi és szociális támogatások körében pedig 13 milliárd forintot „fogott meg” az állam, az adósságszolgálat soron pedig 28 milliárdot takarított meg.

Szintén a gazdasági folyamatok magyarázzák, hogy az elkülönített állami pénzalapok összesen 31,4 milliárd forinttal rontották tavaly az államháztartás egyenlegét, ezt teljes egészében a Munkaerő-piaci Alap közel 60 milliárd forintos mínusza okozta. A munkanélküliség növekedéséből fakadó kiadások elszaladását az fékezte, hogy az állami alapok egy része még az adott körülmények között is pozitív egyenleggel zárta az évet.

Nem túl biztató a kép a társadalombiztosítási kasszánál sem: a bevételek elmaradása elérte a 280 milliárd forintot, amit nem sikerült ellensúlyozni a kiadások kordában tartásával sem. Ez utóbbi téren a legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj második részletének visszatartása. Ám az alap hiánya még így is az eredetileg tervezett alig 9 milliárd helyett 156,7 milliárd forintos mínuszra ugrott. A költségvetés persze közel 572 milliárd forinttal támogatta – ahogy az minden évben szokásos – a tb-kasszát, részben a magán-nyugdíjpénztári tagok után kiesett járulékbevétel pótlása címén.

Ami a költségvetési kiadások funkciók szerinti besorolását illeti, az állam működésére a tervezett 14,1 helyett tavaly végül 15,7 százalékot fordított az ország (az összkiadás arányában), de ez még mindig alacsonyabb a 2008-as szintnél. A jóléti kiadások aránya évek óta 61,2-61,3 százalék közelében mozog, a gazdasági funkciókra pedig az elmúlt esztendőben szintén kevesebbet költöttünk, mint az év elején terveztük.

2011-re koncentrálnak

A tavalyi adatokból egy erőteljes gazdasági válsággal küszködő ország képe bontakozik ki, ám a piacok és az elemzők már a jövő évi büdzsére figyelnek: a 2010-es, több tekintetben is átmeneti jellegű költségvetés után 2011-nek fontos üzenetértéke lesz. Nemcsak az új kormány gazdaságpolitikája olvasható ki belőle, hanem az is, hogy megnyílik-e az esély egy növekedési pálya befutására a következő években. Október 15-ig a kabinet elé kerül a költségvetés tervezete, melynek előkészítése – a szaktárca tájékoztatása szerint – jól halad. Az Állami Számvevőszék holnap teszi közzé véleményét a zárszámadásról.

A 2011-es büdzsén belül különös jelentősége lesz az inflációs cél- és államháztartási hiányadatoknak, mint arra tegnap a Költségvetési Tanács vezetője is figyelmeztetett. Kopits György a Reutersnak kifejtette: ha a kormány képes lesz a két adat terén megfelelni a piaci elvárásoknak, hosszú távon is helyreállhat a Magyarországgal szembeni bizalom. Leszögezte: a piac nem tolerálja a lyukak befoltozására irányuló törekvéseket, a kormány így sokat veszít azzal, hogy nem jelöl ki egyértelmű célokat fiskális téren. Kopits szerint a 2011-es büdzsével nemcsak az első saját költségvetését teszi le az asztalra az új kormány, hanem egy négyéves távra vonatkozó fiskális pályát is felrajzol vele.