Gyes-gyed csiki-csuki: ki nevel majd a végén?

A gyes és a gyed újraszabályozása, és a gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmának visszaállítása is szerepel a kormány 42 javaslatból álló törvényalkotási programjában, amelyet a hét elején terjesztett a parlament elé – derül ki a Népszabadság összeállításából.

Arról, hogy a gyes (pontosabban a gyed és gyes együttes) időtartamát két évről három évre fogják visszaállítani, már többször nyilatkoztak a Fidesz–KDNP politikusai. Legutóbb nyár elején Nagy Anna kormányszóvivő közölte: 2012-től állítanák vissza három évre a gyest, mert azok esetében, akiknek most születik, vagy ebben az évben született gyereke, éppen akkor jár le az a két év, amelyre a jelenlegi szabályok szerint jogosultak. Az új szabály visszamenőlegesen lenne érvényes.

A KSH adatai szerint tavaly körülbelül 170 ezer nő volt gyesen Magyarországon. A gyes alanyi jogon jár mindenkinek, annak is, akinek az előzetes munkaviszonyhoz kötött gyermekgondozási díj (gyed) nem. A gyed összege a korábbi fizetés függvényében változik, a gyes jelenleg mindenkinek havi 28 500 forint.

A Bajnai-kormány május elsejétől léptette életbe a 2010. április 30. után született, születő gyerekekre vonatkozó gyes-szabályokat. Számos kutatás igazolta, hogy a gyerekvállalással kapcsolatos juttatásoknál a legfontosabb a stabilitás, a kiszámíthatóság. Ha valaki gyereket akar, évekre előre biztos lehessen abban, hogy mire számíthat. A gyakori változtatás, ami mostanában zajlik, a legrosszabb – állítja Tóth Olga szociológus. Ugyanakkor elismeri, hogy mindkét változtatásnak volt, van racionális alapja.

Tény, hogy a hároméves gyes példátlanul hosszú, túl bőkezű, nemcsak Magyarország gazdasági helyzete miatt, hanem más országokkal összevetve is. A női foglalkoztatottság emelése is jogos elvárás. Ahogy a jelenlegi kormány is joggal gondolja, hogy ha nincs elég bölcsőde és munkahely, akkor legalább legyen hároméves gyes – magyarázza.

A szociológus szerint az újabb szabályozás és bőkezűség sem fog javítani az alacsony gyermekvállalási hajlandóságon. – Politikusaink pártállástól függetlenül évek óta nem tudják felfogni, hogy csak azokban az országokban születik több gyerek, ahol elegendő bölcsőde és óvoda van, és ahol igazságosabb a férfi-női munkamegosztás – mondja.

Spanyolország, Görögország, Olaszország termékenységi mutatói például azért is rosszak, mert ezekben az országokban hagyományosan a nőkre hárul a háztartással, gyerekneveléssel kapcsolatos összes feladat. Ahol a párok megosztják egymással a feladatokat, például a skandináv országokban, ott a nők több gyerekre vállalkoznak.