A migráció problémája többnyire a fejlett, elöregedő társadalmak számára jelenti a legégetőbb problémát. Az EU demográfiai kilátásai kapcsán számos társadalomtudós és politikus a munkaerő-bevándorlás nélkülözhetetlenségére figyelmeztet. A legutóbbi felmérések szerint például az unión kívülről érkező bevándorlócsoportok szerkezete gazdasági szempontból nem éppen szerencsés – emlékeztet az EurActiv. Miközben ugyanis a globális népmozgások során a képzetlen, szociálisan sokszor problémás csoportot képező migránsok 85 százaléka jut az EU-ra, mindössze 5 százalékuk megy az Egyesült Államokba. Ám a jól képzett vándorló munkaerőnek csak 5 százaléka választja céljául az öreg kontinenst, ahol komoly szakemberhiány tapasztalható egyes területeken. A tavaly tavasszal elfogadott kék kártya intézménye ugyan éppen azt az arányt hivatott megváltoztatni, de ennek hatása egyelőre várat magára, többek között a tagállamoknak biztosított kétéves alkalmazási haladék miatt is.
Az EU-ban a harmadik országokból érkező képzetlen migránsok magas aránya miatt keletkező társadalmi feszültségek mellett pluszproblémát jelentenek a tagállamok közötti népmozgások is. A végrehajtott francia és a tervezett olasz kitoloncolások jól érzékeltetik: egyes uniós országokban nemcsak az EU-n kívülről, a más tagállamokból érkező, alacsonyan vagy egyáltalán nem képzett polgárok integrációs nehézségei is komoly feszültséget okozhatnak.
Ám a jelek szerint a bevándorlók magas képzettsége nem jelent automatikus védelmet a korlátozások ellen. Az USA-ban kongresszusi választásokra készülő washingtoni adminisztráció nemrég az indiai informatikusok munkavállalási engedélyének drágításával próbált a magas munkanélküliség miatt ingerült közvélemény kedvében járni, ezzel éles tiltakozást váltott ki Újdelhi részéről. Ausztráliában hiába teszi ki a bevándorlók közel harmadát a magasan képzett munkaerő, a szombati választások előtt mind a bal-, mind a jobboldal felvette a bevándorlás korlátozását kampánytémái közé.
Hazánkban zömmel a határon túli magyarokból rekrutálódnak a migránsok – tudtuk meg Hárs Ágnestől, a Kopint-Tárki vezető kutatójától. Ők többnyire vendégmunkások, munkavállalási céllal érkeznek Magyarországra. Akik le is telepednek, szintén javarészt határon túli magyarok. A 2001-es népszámlálási adatokból, illetve egészen 2008-ig a nyilvántartásokból az derül ki: az Ukrajnából, Romániából és Szerbiából érkezők vagy szakképzettség nélküliek, vagy ha van is szakképzettségük, nem annak megfelelő munkát végeznek. Kínából és Vietnamból az 1990-es évek elején érkezett egy nagyobb hullámban sok migráns, azóta az ő számuk nem változott. A távol-keleti születésű bevándorlók jellemzően középfokú végzettségűek, kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari munkát végeznek hazánkban. Más távol-keleti országokból, így Indiából, továbbá Nyugat-Európából inkább a magasan kvalifikált migráció a gyakori.
Magyarország munkaerő-piaci vonzereje az utóbbi időben jelentősen visszaesett – hangsúlyozta Hárs Ágnes. Figyelemre méltó munkavállalási célú bevándorlásnövekedésre tehát nem lehet számítani. Tömeges migráció a kettős állampolgárság jogszabályba iktatásától sem várható. A könnyített honosítás bevezetése ugyanis azon határon túli magyarok számára a legkedvezőbb, akik idáig is hazánkban éltek, de nem jutottak még állampolgársághoz – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Más tekintetben lehet inkább nagyobb hatása a kettős állampolgárságnak – tette hozzá Juhász. Nagy-Britannia azt tartja aggályosnak, hogy Magyarország tranzitországgá válhat az Európai Unió felé: a magyar jogszabály egyúttal uniós állampolgárságot is keletkeztet, amit az unión kívüli, egykori magyar térségek országainak – így Szerbiának, Ukrajnának – lakosai ugródeszkaként használhatnak a közösségbe történő bejutáshoz. JK–NSzE
A legnépszerűbb európai célország Németország és Ausztria, s mind vonzóbb Nagy-Britannia.
A munkavállalási célú kivándorlás Magyarország esetében jóval szerényebb, mint a többi új uniós országban. Nagy-Britanniába és Írországba 2004 és 2009 között az újonnan csatlakozó EU-tagállamok közül érkező munkavállalók 63, illetve 66 százaléka lengyel volt. Még a kisebb országok is (Litvánia: 9 és 13 százalék, vagy Szlovákia: 8 és 11 százalék) is megelőzi hazánk 4 százalékos részesedését.
A legnépszerűbb európai célország Németország és Ausztria, s mind vonzóbb Nagy-Britannia.
A munkavállalási célú kivándorlás Magyarország esetében jóval szerényebb, mint a többi új uniós országban. Nagy-Britanniába és Írországba 2004 és 2009 között az újonnan csatlakozó EU-tagállamok közül érkező munkavállalók 63, illetve 66 százaléka lengyel volt. Még a kisebb országok is (Litvánia: 9 és 13 százalék, vagy Szlovákia: 8 és 11 százalék) is megelőzi hazánk 4 százalékos részesedését. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.