Milliókat spórolhat társaságiadó-kedvezményekkel - Részletek!
A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető könnyítésekkel – ugyanis nem ismeri azokat.
Pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti a k+f-hez kapcsolódó költségek aránya – mutat rá Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője. Miközben ez a szint Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is gyakran csupán a töredékét használják ki.
Ennek oka, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít k+f-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet ilyennek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva részletes útmutatást tartalmaz a k+f tevékenységek azonosításához. A könyv következetesebb hazai alkalmazását eredményezheti az ez év elején életbe lépett magyar jogszabályváltozás, amely a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a k+f tevékenységek vonatkozásában.
„A sokféle hazai, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény közül az egyik legkevésbé ismert lehetőség, hogy a kifejezetten ilyen jellegű tevékenységet végző dolgozók bérköltségének 10 százaléka direkt adókedvezményként vehető figyelembe a vállalatoknál, egészen a társasági adó 70 százalékáig” – szögezi le Bagdi Lajos, a Deloitte adómenedzsere. Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával – teszi hozzá.
Ennek megfelelően a kis- és közepes méretű cégek a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóiknak kifizetett bérköltségnek összesen a 25 százaléka után vehetik igénybe az adókedvezményt, négyéves időtávon, „lépcsőzetes” elosztásban úgy, hogy a 25 százalékos plafont a negyedik év végére érhetik el.
Ez a régióban egyedülálló szabályozás minden olyan vállalat számára előnyös lehet, amely szoftverfejlesztőket foglalkoztat, az IT-szektorban tevékenykedő hazai cégek jelentős része pedig éppen ilyen feltörekvő kkv – vélik a Deloitte szakértői. A társasági adóról szóló törvény egyébként széles spektrumot határoz meg arra nézve, ki sorolható a szoftverfejlesztők közé: idetartozik mindenki, aki szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik és szoftvereket, adatbázisokat kutat, tervez vagy fejleszt, illetve programokat, „rutinokat” ír, tesztel, vizsgál.
A kedvezmény igénybevétele esetén ugyanakkor hasznos, ha a vállalat egyértelműen bemutatja az általa alkalmazott szoftverfejlesztők tevékenységét a munkaköri leírásukban, vagy például részletes munkaidő-nyilvántartást készít ezen munkatársak esetében.
Fontos lehet a kis- és közepes méretű vállalatok számára az a 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás is, amelynek értelmében az iparűzési adó alapja csökkenthető a k+f tevékenység közvetlen költségével: a korrigált forgalom jellemzően 2 százaléka körüli iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékén, az anyagköltségen és a közvetített szolgáltatások értékén felül immár a k+f közvetlen költségével is csökkenthető.
A nagyvállalatok mellett mindez a k+f-intenzív, vagyis sok kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kkv-k számára is komoly lehetőséget jelent, hiszen az ilyen profilú cégek költségeinek jelentős hányadát általában a k+f kiadás teszi ki. Ezek a vállalatok iparűzésiadó-alapjukat az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség és a közvetített szolgáltatások értéke mellett egy jelentős összegű kutatás-fejlesztési költség levonásával gyakorlatilag szinte nullára csökkenthetik – ez egy közepes méretű vállalat esetén sokszor több millió forintos megtakarítást jelent. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.