A monetáris után jön a fiskális stimulus

Finiséhez érkezett a kampány Amerikában

A tegnapi Labor Day nem pusztán az amerikai részvénypiacokon jelzi hagyományosan a nyár végét, hanem a belpolitikában is, különösen igaz ez a páros években, amikor kongresszusi választásokra, illetve négyévente elnökválasztásra is sor kerül - írja Kovács Krisztián a Facebookon.

A november 2-án rendezett kongresszusi választások a Kongresszus mindkét házát érintik: a Képviselőház (a Kongresszus alsóháza) valamennyi székéről szavaznak ilyenkor, a képviselőket ugyanis két évre választják, a Szenátus (a Kongresszus felsőháza) hát évre választott tagjainak pedig hozzávetőleg a harmadáról - ezúttal a 100 helyből 37-ről - döntenek egy választáson, rotációs rendszerben.

A legutóbbi, 2008-as kongresszusi választások eredményeképpen jelenleg mindkét házban többséget élvez a Fehér Házat is birtokló Demokrata Párt, a választások tétje tehát az, hogy Barack Obama belpolitikai értelemben továbbra is viszonylag kényelmesen kormányozhat-e, vagy az egyik, esetleg mindkét ház elvesztése miatt elnöki ciklusa második felében kongresszusi ellenszélben lesz-e kénytelen ellátni hivatalát.

A 60 fős szenátusi demokrata "szupertöbbség" - amely lehetővé tette a szélsőséges esetben a törvényalkotást leblokkoló esetleges ellenzéki obstrukció letörését - már korábban elveszett egy időközi választáson, most már egy minimális egyszerű többség megtartása is nagy győzelemnek számítana a demokraták oldalán - ha mindkét házban sikerülne.

Márpedig a támogatottságuk nem áll jól. Amíg tartott a 2009 tavaszán kezdődött nagy feltámadás a gazdaságban, addig sem járt ez együtt a foglalkoztatási helyzet javulásával, márpedig a választók széles tömegei számára érthetően ez a legfontosabb mércéje a gazdasági helyzet megítélésének. Barack Obama a beiktatásakor meglévő rendkívüli támogatottságát lassan elveszítette, a tőle várt csoda elmaradt, mint a csodák általában, így néhány héttel ezelőtt már kevesebb az elnök tevékenységével elégedett választót mértek a közvéleménykutatók, mint ahány elégedetlent - ez Obama hivatali ideje alatt korábban nem fordult elő.

A demokraták szempontjából tehát különösen szerencsétlen időpontban következett be a gazdasági növekedés dinamikájának drámai visszaesése, azzal együtt, hogy ez az időpont messze nem a véletlen műve volt: tavasszal állt vissza lényegesen alacsonyabb intenzitásra a Fed agresszív monetáris expanziója, és akkor futott ki a szövetségi kormányzat fiskális élénkítésének egyik legfontosabb eleme, az első lakásukat vásárlók által igénybe vehető adókedvezmény is.

Világosan látszik tehát, hogy a monetáris és a fiskális stimulusok újabb köre nélkül még egy nagyon gyenge, messze trend alatti növekedés fenntarthatósága is veszélyben van, a gazdasági aktivitásnak a foglalkoztatottság érdemi és belátható időn belül bekövetkező növekedését is lehetővé tevő mértékű javulása pedig egyenesen reménytelen.

A Fed már kinyilvánította az elmúlt egy-két hónapban, hogy a maga részéről, azaz a monetáris politika oldaláról kész a stimuláló intézkedések folytatására illetve felújítására, az pedig igazán nem meglepő, hogy a kormányzat a fiskális élénkítés folytatásával, kibővítésével kapcsolatos bejelentésekre "nem talált" a választási kampány finisénél alkalmasabb időpontot. Ez a bejelentés-sorozat vette kezdetét tegnap, Barack Obama elnöknek a munka, a munkások ünnepén elmondott beszédével - írja a Concorde elemzője.

A gazdaság és azon belül a foglalkoztatási helyzet a kampány fő témája

Amilyen erőteljesen fókuszált a nyári hónapokban a külpolitikai kérdésekre az elnöki adminisztráció, olyan erőteljesen fog foglakozni a választásokig hátralévő két hónapban a gazdaságélénkítés kérdéseivel. A kampány utolsó két hónapjából hozzávetőleg egy hónapig ülésezik még a Kongresszus, mely a nyári szünet után a jövő héten kezdi meg a munkáját - tehát eddig van lehetőség arra, hogy az új kormányzati javaslatokból esetleg törvény is legyen, később már csak a jövő évi költségvetés terhére ötletelhet a Fehér Ház.

Obama tegnapi felvetése egy mérsékelt újdonságértékkel bíró tervben lényegül: egy 50 milliárd dolláros programról van szó, melyet az amerikai közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, felújítására fordítanának. Szerepelne ebben 150.000 mérföld közút, 4.000 mérföld vasút, és 150 mérföld reptéri kifutópálya felújítása, és a terv tartalmazza a teljes belföldi légiirányítási rendszer átalakítását, modernizálását is.

A republikánus ellenzék - kampány lévén - természetesen azonnal hevesen ellenezte a tervet, ebből pedig nehéz lenne visszajönniük, ha történetesen többséget szereznének a Kongresszus valamelyik házában, azaz a terv még tényleg csak terv. Ha viszont megvalósul, akkor több szektorban - az építőiparban, az alapanyaggyártóknál, építőipari gépgyártóknál, járműgyártóknál - komoly tényezővé válhat ez a program, melynek legérdekesebb része talán az, hogy a koordinálására, központi finanszírozására létre kívánnak hozni egy állami infrastruktúra-fejlesztési bankot.

A kiszivárogtatott hírek szerint a héten még egy fontos elnöki bejelentésre is sor kerül, várhatóan szerdán jelent be Obama egy 100 milliárd dollár értékű, kutatást és fejlesztést támogató állami programot, és tudható az is, hogy az elnöki tanácsadó csapatok gőzerővel dolgoznak azon, hogy folyamatosan reményteljes javaslatokkal, köztük újabb adókedvezményekkel bombázzák a választókat, egészen november 2-ig.

A piac inkább pozitívan reagálhat

A költségvetési stimulus következő köre várhatóan pozitív fogadtatásra talál a részvénypiacokon, ezek a tervek jelzik, hogy az adminisztráció kész élni a Fed államkötvény-vásárlásainak felújításával kínálkozó lehetőséggel - azaz a nyomott szinten tartott hozamkörnyezettel, illetve adott esetben az újonnan nyomtatott pénzzel.

A költségvetési hiány és az államadósság elszállásával kapcsolatos félelmeknek és hitelminősítői intéseknek a Fed támogatását élvezve nincs túl sok korlátozó hatása, azaz a programok kapcsán a fő kérdés az, hogy a választások után lesz-e lehetőség a megvalósításukra.