Átmenetileg gyorsult a bérnövekedés

A versenyszféra bérezésében az év elejétől jelentős gyorsulást figyelhettünk meg. A jelenséget döntően a feldolgozóipari bérfolyamatok okozták. A 2009 második felére jellemző 5 százalék körüli feldolgozóipari bérdinamika az idei év elején 8 százalék fölötti ütemre gyorsult. Ezzel párhuzamosan érdemi létszámbővülés az első negyedévben még nem volt érzékelhető.

- Az egyik lehetséges magyarázat szerint az ágazat munkapiacán a versenyszféra átlagánál nagyobb a feszesség, ezért munkakínálati korlátok késleltethetik a létszámbővülést, és ezzel párhuzamosan az aktuálisan foglalkoztatottak béreit is emelik. (Minél kevesebb munkanélküli pályázik ugyanannyi meghirdetett üres álláshelyre, a munkapiac annál feszesebbnek tekinthető. A nagyobb feszesség pedig erőteljesebb bérnyomást eredményezhet.) Ez az eset tartósan magas bérindexeket feltételez.
- Egy másik megközelítés szerint a megfigyelt elmozdulások hátterében keresletoldali tényezők állhatnak. Egyrészről előfordulhat, hogy a javuló piaci környezetet jelentős bizonytalanság övezi, másrészről valószínűsíthető, hogy az új munkaerő felvétele és munkába állása hoszszabb időt vesz igénybe, amely késést idéz elő az alkalmazotti létszám konjunktúrához viszonyított alakulásában. Ezért az ágazat vállalatai rövid távon a rendelkezésre álló munkaerő intenzívebb kihasználásával alkalmazkodtak a kereslet kedvező elmozdulásaihoz. Az új foglalkoztatottak belépésével, illetve a munkaintenzitás csökkenésével a bérindexben már rövid távon is korrekcióra számíthatunk.
A válság kitörését követően a feldolgozóipar vállalataitól több mint 85 ezer főt bocsátottak el, mialatt a meghirdetett új álláshelyek számában érdemi növekedés – az év elejéig – nem volt. Az Állami Foglakoztatási Szolgálat adatai szerint úgy tűnik, az ipari és építőipari szakmákban állást keresők aránya változatlanul kiugró a többi szakmacsoporthoz képest. Ez alapján feltételezhetjük, hogy a szektorból elbocsátottak jelentős része továbbra is aktív álláskeresőnek számít, tehát egy esetleges létszámbővítésnek valószínűsíthetően nincsenek munkakínálati korlátai, így a munkapiac feszességéből adódó problémák rövid távon nem érzékelhetők.
Ezt a képet erősítik meg a GKI konjunktúrafelmérésében szereplő, a munkaerő hiányát mint legfontosabb termelést korlátozó tényezőt mérő indikátorok is. Az említett indikátor alapján az év első felében, a tavalyi évhez hasonlóan, továbbra is messze elmarad a historikusan jellemző értékektől azon cégek aránya, amelyek a munkakínálat elégtelenségeit nevezik meg a termelést elsődlegesen korlátozó tényezőként.
A második megközelítés szerint az első negyedéves bér- és létszámfolyamatokat jellemzően keresleti tényezők határozták meg. Az év első hónapjaiban javulást mutató konjunkturális környezet a korábban vártnál nagyobb mozgásteret biztosított a hazai vállalatoknak. Azonban tekintve, hogy a hosszabb távú keresleti kilátásokat továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, ezért a hazai vállalatok a kereslet kedvező elmozdulásához az alkalmazotti létszám érdemi bővítése helyett jellemzően a rendelkezésre álló munkaerő nagyobb intenzitású kihasználásával alkalmazkodtak.
Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy a feldolgozóipari bruttó átlagkeresetek év eleji gyorsulását legnagyobb mértékben a prémiumkifizetések válság utáni helyreállítása okozta. Ezt a hatást tovább erősítette, hogy az előző évben megfigyelt, historikusan alacsony munkaóra- és túlóraadatok az év elejétől kezdve visszatértek, sőt kismértékben felül is múlták a válság előtt jellemző szinteket. Emellett a válság idején markánsan megnövekedett részmunkaidős foglalkoztatás az év első felében a válság előtti szintre csökkent. Ennek megfelelően az év elején megfigyelt bérdinamika jelentősebb részét a munkaórákban megfigyelt korrekció magyarázza, miközben az egy munkaórára vetített átlagkeresetek emelkedése elmaradt a korábbi években megfigyelt értékektől.
Összességében a feldolgozóipari bérek év eleji gyorsulását döntően a munkaintenzitás év eleji jelentős növekedése okozta. A recesszió időszakában a vállalatok számos intézkedéssel próbálták tompítani a foglalkoztatás csökkenését. A kereslet élénkülésével ezen intézkedések az elmúlt hónapokban folyamatosan kifutottak. Amennyiben a bérek változását ezen hatásoktól megtisztítjuk, érzékelhető hogy az év eleji bérindexek is a korábbi években megfigyeltnél érdemben alacsonyabb év eleji béremeléseket jeleznek, amit már az azóta beérkezett májusi és júniusi adatok is megerősítettek.