Még csökkenő adóbevételek

Nominálisan is alig haladja meg a 2001-es szintet a tavalyi társaságiadó-bevétel, a vállalkozások által a költségvetésbe befizetett összeg 2002 és 2008 között egyetlen évben sem volt olyan alacsony, mint 2009-ben. A válság hatására ugyanis mind az értékesítés árbevétele, mind a költségek és ráfordítások összege mérséklődött a 2008-as mértékekhez képest, így a fizetendő adó összege is tovább apadt.

Hasonló képet mutat a 2009-es üzemi és üzleti tevékenységből származó összesített bevétel, itt ugyanis az előző évhez képest közel 12 százalékos a csökkenés – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tegnap közzétett adatsorából. A tavalyi adózási folyamatokról szóló tájékoztatón Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese rámutatott: a mintegy 362 ezer kettős könyvvitelt vezető cég pénzügyi eredménye a 2008-as majd ezermilliárdos mínusz után „csak” 202 milliárdos negatívumot mutatott tavaly. Vagyis a vállalkozások tavaly már kevesebbet buktak befektetéseiken, kötvényeiken, mint az előző évben, de e tevékenység egyenlege még mindig mínuszban tartózkodott. A pénzügyi tevékenység eredményének viszonylagos javulása húzódik meg azonban amögött, hogy miközben az üzemi eredmény tovább csökkent, az adózás előtti eredmény valamelyest növekedett 2009-ben.

A mintegy 362 ezer vállalkozásból tízezerhez közeli a nagyvállalatok száma, a többi cég a mikro-, kis- és középvállalati szektorból kerül ki. A magyar gazdaság dualitása annyiból cseppet sem változott, hogy e tízezer „nagyhoz” kötődik az összes árbevétel 58, valamint az exportárbevétel 77 százaléka a 2009-es adatok tanúsága szerint. Tavaly a vállalkozások 45 százaléka a nyereségminimum-szabály alapján állapította meg adókötelezettségét, 35 százalékuk pedig ennél – vagyis a korrigált árbevétel két százalékánál – eleve jobb eredményt ért el. Mivel a cégek 18 százalékára pedig nem vonatkozott a szabály, elenyésző részük, csupán 1,6 százalékuk vállalta, hogy az erre szolgáló nyilatkozaton tételesen beszámol az APEH-nek gazdálkodási folyamatairól. Az adózási folyamatok kapcsán jó hír, hogy a tányabevallások feldolgozási ideje a 2007-es 38,3 napról 2010-re 10-re csökkent, és a bevallások fele helyett immár kevesebb mint negyede tartalmaz valamilyen hibát – mutatott rá a tegnapi tájékoztatón Varga Árpád.

Hasonló javulás tapasztalható a személyijövedelemadó-bevallások terén is. Itt a feldolgozási idő még alacsonyabb, 7,8 nap, a hiba-arány pedig csupán 13,6 százalék volt az idén kézhez kapott bevallások körében. Némileg meglepő, hogy az egyszerűsített bevallások száma meredeken, közel 90 ezerrel zuhant, így a 2009-es évről szóló elszámolások kapcsán csak 192 ezer adózó élt e lehetőséggel. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy ha az adózó az APEH-et kéri meg az adófizetési kötelezettség megállapítására – valójában ez az egyszerűsített bevallás lényege –, csak később jut hozzá esetleges visszatérítéséhez. Sokszor fordultak elő olyan esetek is, amikor az adózó az első körben rossz adatot továbbított az APEH felé, így maga a bevallási „ajánlat” is hibás lett, vitát okozva az adózó és a hivatal között. Talán az ilyen tapasztalatoknak is köszönhető, hogy egyes adózók az idén inkább az önbevallást választották – vélekedett Varga Árpád, hozzátéve: ha ilyen szisztémára a jövőben még szükség lesz, az APEH szeretné továbbfejleszteni az egyszerűsített bevallás rendszerét. Az szja kapcsán nem éppen örömteli hír, hogy az adófizetésre kötelezettek száma 2008-hoz képest 145 ezer fővel, 3,584 millió főre csökkent. A „kevesen tartanak el sokakat” megállapítás igazát támasztja alá az is, hogy csupán 747 ezer olyan adóalany van, aki nem élt egyetlen adókedvezménnyel sem. KR

Feledékeny felajánlók

A számítógépen kitöltött bevallások esetében sokkal magasabb az 1+1 százalékos „rendelkezési kedv”, mint a papíralapú elszámolások körében – szűrhető le az adóhatósági adatokból. Tavaly összesen 1,810 millió adózó élt az adófelajánlás lehetőségével, így összesen 16,9 milliárd forint kerülhet az egyházakhoz és civilszervezetekhez. Ha mindenki élne a rendelkezés lehetőségével, ez az összeg mintegy 13 milliárd forinttal magasabb is lehetne. VG

A forrásadós jövedelem terén 1,7 milliárd forint a rekord, ám annyi tudható, hogy itt ugyanarról az adózóról van szó, aki az összevont jövedelmek toplistáját is vezeti.

Tavaly az összevont jövedelmek terén 3,4 milliárd, a forrásadós jövedelmek terén pedig 5,7 milliárd forint volt a rekord.

A forrásadós jövedelem terén 1,7 milliárd forint a rekord, ám annyi tudható, hogy itt ugyanarról az adózóról van szó, aki az összevont jövedelmek toplistáját is vezeti.

Tavaly az összevont jövedelmek terén 3,4 milliárd, a forrásadós jövedelmek terén pedig 5,7 milliárd forint volt a rekord.-->