MNB: véget kell vetni a devizahitel-láznak

Október 15-éig várja az MNB a középiskolák jelentkezését a Monetary vetélkedőre, amelyre tavaly kétszer annyi csapat jelentkezett, mint 2008-ban. Az eddigi jelentkezések alapján az MNB úgy látja ez idén sem lesz másként, már most látható, hogy a monetáris kérdések egyre több tizenéves érdeklődését keltik fel.

A 2006 óta rohamosan gyorsuló lakossági eladósodottság nem csupán rövid távú – mint például a devizahitelesek megsegítését célzó döntések - hanem hosszú távú lépésekre is kényszeríti a döntéshozókat. A szakemberek ugyanis egyetértenek azzal, hogy a hazai pénzügyi kultúrán, így vagy úgy, de mindenképpen javítani kell. Az MNB legutóbbi statisztikái is ezt támasztják alá: a magyar lakossági hitelállománya devizahitelek tekintetében nem csökkent jelentősen a válság kirobbanása óta. A magyar háztartások hitelállománya közel 70 százalékban devizakölcsönökből áll, ezek a hitelek pedig 13-15 éves átlag futamidővel rendelkeznek.

Az idősebb, középkorú lakosság éppen azért szenved most az egyre növekvő hitelterhektől, mert sehol, semmilyen formában nem tettek szert pénzügyi ismeretekre, s így a most felnövő generációnak sem tudnak mit továbbadni. Ugyanakkor mivel Magyarországon nem általános a pénzügyi ismeretek iskolai keretek közötti oktatása, a fiatalok szemléletének kialakításában nagyon nagy szerepe lenne a családi mintának és a közvetlen környezetnek.

Az MNB mellett több alapítvány is szakmai szervezet is sürgeti a pénzügyi ismeretek alapos oktatását a hazai intézményekben. Ugyan 2007-ben a pénzügy bekerült a Nemzeti Alaptantervbe (NAT), oktatása nem kötelező, így az iskolák szakkörökben, különórák keretében vehetik fel oktatási rendjükbe. Ez esetben ugyan felmerül a kérdés, hogy ha a diákok sok esetben a kötelező tárgyakkal sem tudnak megbirkózni, miként fognak az egyébként gyakran felnőtteknek is komoly fejtörést okozó pénzügyi rendszerekkel foglalkozni? Arról nem is beszélve, hogy a hazai pénzügyi rendszerben olyan gyors a változás, amit a hazai oktatási rendszer nem képes követni.

S amíg a döntéshozók azon tanakodnak, hogyan változzon a közoktatásban a kötelező irodalmak listája, az MNB és az Öngondoskodás Alapítvány közös finanszírozásával úgynevezett Pénzügyi Oktatási Programot (POP) dolgozott ki. Ennek keretében a pályázat útján kiválasztott intézmények 30 órás komplex csomagot és egymillió forint támogatást kapnak a pénzügyi ismeretek oktatására a személet formálására. Jelenleg összesen 40 középiskola kap támogatást. A 2009/2010-es tanévben a POP programban mintegy  90 tanár és csaknem 1600 diák vesz részt.

A jegybank kezdeményezésére a Tudatos Pénzügyekért Alapítvány és az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009-ben először közösen hirdette meg a "Pénziránytű iskola" hálózati tagságot és címet. Az iskolahálózat fő célja, hogy jól szervezett módon segítse elő a gazdasági és a pénzügyi kultúra, áttételesen pedig a vállalkozási ismeretek közoktatáson belüli elterjesztését. A címet és a hálózati tagságot az Alapítvány pályázata útján lehetett elnyerni, 2009 októberéig összesen 61 középfokú iskola csatlakozott a hálózathoz.

Az, hogy a több éves munka és program mennyire lesz hatékony arra a diákok tudását és képességeit vizsgáló 2012-es PISA nemzetközi felmérés adhat majd választ, amelyben már a tanulók gazdasági kompetenciáit is vizsgálják.