Szorult helyzetben

Az ellenzéki román szociáldemokraták október végén bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be a kormány ellen, és annak parlamenti elfogadása esetén „korlátozott mandátumú, gyors gazdasági intézkedéseket végrehajtó” kormány megalakítását tervezik – jelentette be Victor Ponta, a párt vezetője. Az új vezetés mindenekelőtt visszaállítaná a 19 százalékos áfát, és progresszív kulcsokkal váltaná fel az egykulcsos társasági és személyi jövedelemadót, jövőre pedig előre hozott választásokat rendezne.

A román ellenzék már hónapok óta lebegteti a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségét Emil Boc miniszterelnöknek az RMDSZ és független képviselők támogatásától függő, ráadásul belső ellentétek által is gyengített kormányával szemben. Ez utóbbiak jeleként a kormányfő a hónap elején alaposan átszervezte a kabinetet: hat minisztert váltott le, köztük a pénzügyi, a gazdasági és a munkaügyi tárca vezetőjét. A centrista koalíció a súlyos megszorítások nyomán rendkívül népszerűtlenné is vált; egy nemrég készült felmérés szerint a választóknak mindössze 13 százaléka támogatja. Ilyen körülmények között pedig egyre kétségesebb, hogy Bukarest képes lesz-e teljesíteni a 20 milliárd eurós hitelcsomagja fejében a Nemzetközi Valutaalapnak tett vállalásait.

Románia már korábban több ezer főt érintő leépítéseket hajtott végre a közszférában, s csökkentette a béreket is, 25 százalékkal. Az áfát a kormány azt követően emelte 19-ről 24 százalékra, hogy az alkotmánybíróság elutasította a nyugdíjak tervezett megkurtítását. A múlt héten a parlament elfogadta az IMF által támogatott nyugdíjreformot: emelik a nyugdíjkorhatárt, a járandóságokat pedig az átlagbérek alakulásához kötik az eddigi inflációkövetés helyett. Elemzők szerint a változtatások segíthetik a jóléti kassza hosszú távú fenntarthatóságát, amely jelenleg a GDP 12 százalékát emészti fel. A költségekért nagyrészt a hatmillió ember számára kifizetendő nyugdíjak a felelősek; a felosztó-kirovó rendszerben a számlát kevesebb mint ötmillió munkavállaló (akiknek harmada közalkalmazott) állja.

A nyugdíjreform elfogadása hozzásegítheti Bukarestet ahhoz, hogy hozzájusson az IMF és a Világbank következő, 900, illetve 300 millió eurós hitelrészletéhez. Boc azonban a héten megerősítette, a kölcsön előfeltételeként a kormánynak rendeznie kell az iskolák, kórházak és egyéb állami intézmények adósságait is. Elemzők szerint Bukarest képes lesz az IMF elvárásának megfelelően kiegyenlíteni mintegy kétmilliárd lejes (600 millió dollár) hátralékot, ám arra is figyelmeztetnek, további kétmilliárd lej adósság még így is megmarad, és az öszszeg egy-két milliárddal tovább nőhet, ha a kormány nem lesz képes elegendő értékben új kötvényeket kibocsátani. E hátralékoknak a rendezését október–novemberre írhatja majd elő a valutaalap.

Sok elemző úgy véli, ekkor kerülhet majd igazán bajba Románia. Jelenleg ugyanis a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nem hajlandó hét százaléknál nagyobb hozamot fizetni az újonnan kibocsátott kötvényekért, ezt a szintet viszont csak a rövid lejáratú, legfeljebb féléves papíroknál tudja tartani. A rövid lejáratú kötvények túlsúlya nyomán viszont novemberben jelentős nagyságú, hétmilliárd lejes adósságot kell majd újrafinanszíroznia, miközben az átlagos havi hárommilliárd lejes költségvetési hiányt is be kell tömnie. Ez akár oda is vezethet, hogy Romániának előbb-utóbb újabb IMF-hitelért kell folyamodnia.

Bár már több, mint lehetőségről beszélt tegnap a román államfő. Traian Basescu a parlamentben azt mondta: jövőre új hitelmegállapodást kötnek a Nemzetközi Valutaalappal.

Az Európai Bizottság az idén 7,3 százalékos hiányt vár Bukaresttől, a román kormány azonban ennél alacsonyabb, 6,8 százalékos deficitben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal. Jövőre 4,4-re mérséklődhet a hiány, és ezt követően érheti el 2012-ben a 3 százalékos uniós limitet.

A kormány a múlt héten bemutatott, 2013-ig szóló fiskális kerettervében azzal számolt, hogy az időszak végéig mindenképpen fennmarad az egységesen 16 százalékos személyi jövedelem-, illetve társasági adó.

A tavalyi, több mint 7 százalékos gazdasági visszaesést az idén 1,5, jövőre 3,9, 2013-ban pedig 4,5 százalékos bővülés követheti.

Elemzők azonban nem zárják ki, hogy a román GDP – főleg az áfaemelés hatására – még az idén is zsugorodhat.

Az Európai Bizottság az idén 7,3 százalékos hiányt vár Bukaresttől, a román kormány azonban ennél alacsonyabb, 6,8 százalékos deficitben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal. Jövőre 4,4-re mérséklődhet a hiány, és ezt követően érheti el 2012-ben a 3 százalékos uniós limitet.

A kormány a múlt héten bemutatott, 2013-ig szóló fiskális kerettervében azzal számolt, hogy az időszak végéig mindenképpen fennmarad az egységesen 16 százalékos személyi jövedelem-, illetve társasági adó.

A tavalyi, több mint 7 százalékos gazdasági visszaesést az idén 1,5, jövőre 3,9, 2013-ban pedig 4,5 százalékos bővülés követheti.

Elemzők azonban nem zárják ki, hogy a román GDP – főleg az áfaemelés hatására – még az idén is zsugorodhat. -->