Ismét találkozott százötven-kétszáz hazai cég vezére. Ezúttal azt kutatták a XX. Jubileumi Vezérigazgatói Találkozó keretében, milyen esélyei vannak itt és most a növekedésnek. A sok-sok előadásból, kerekasztal-beszélgetésből annyi biztosan kiderült: reális helyzetértékelés kell, a piacok és a saját termékek pontos ismerete, megújulásra való képesség, innovatív gondolatok, célirányos cselekvés… Ismerősek e gondolatok? Persze. Nem kell, nem lehet feltalálni a spanyolviaszt. Elég ismerni a trendeket az adott szakterületen, alkalmazkodni vagy diktálni, a lényeg az azonnali, rugalmas reagálás. Ha kell, növekedve, ha kell, a bázisokat leépítve.
Akár azt is mondhatnánk, minden az innováción múlik. Persze csak akkor, ha e fogalmat nem csak szűk értelemben használjuk. Az is sokat számít, ha valamely cég képes termékfejlesztésre, a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására, de legalább ilyen lényeges a szervezeti megújulás, egy egész cégkultúra átalakítása, a vezetők agyának átformálása. Egyik sem túl egyszerű.
Vahl Tamás ügyvezető igazgató például arról számolt be, hogy ő akkor érkezett a Nav N Go élére, amikor az a csúcson volt. 2009-re a korábbi kis garázscég nyolcmilliárdos árbevételű középvállalattá nőtte ki magát, ahol a napi cselekvésre az állandó innováció volt jellemző. Sikeresen elkapták a navigációs rendszerek iránti keresletfelfutás hullámát, s ez röpítette őket a magasba. De egyszer minden hullám lefelé fordul. Ezt hogyan lehet vállalati szinten kezelni? Vahl Tamásnak most az a dolga, hogy a sziporkázó, spontaneitásra épülő innovatív cégből egy sztenderdizált vállalatot formáljon. Ahol a szárnyak megmaradnak, de a szárnyaló elméknek is gyártásban, költségekben, gazdálkodásban kell gondolkodniuk, amikor bár mindent a vevőért, de nem vállalhatnak el minden megrendelést, mert a költségek túl nagyok lennének. Ahol hozzá kell szokni, hogy a látványos növekedés után a bővülés tempója lassúbb lesz. A vállalati szürke hétköznapokból jócskán adódnak feszültségek is: nehéz egy lángoló elmének elfogadnia, hogy bár fontos az állandó megújulás, de legalább ennyire az a működés stabil hátterének a megalapozása is. Most ebben a szakaszban van a cég.
Ezt a tulajdonosoknak sem könnyű tudomásul venniük. Szerencsére nagy lehetőségek adódnak még Ázsiában, Dél-Amerikában, ahol a navigációs rendszerek most terjednek el. Csak a magyar piac innovatív cégeket hosszú távon nem tudna eltartani. Tibor Dávid helyzete ennél talán egyszerűbb. A Masterplast Group harmincas éveinek elején járó elnök-vezérigazgatója egyben az egyik nagy alapító-tulajdonos is, így neki kevesebb csatát kell megvívnia a váltáshoz. Márpedig a Masterplast is rákényszerült erre. 2008-ban még 18 országban voltak jelen, mára ez a szám 12-re szűkült. Most már azt mondja, mai eszével nem merne ennyi országban céget alapítani, sokkal inkább látja a terjeszkedés korlátait: logisztikában, menedzsertudásban, piacismeretben. A válság megmutatta a cég gyenge pontjait, melyeket az intenzív terjeszkedés korábban elfedett. S mert ezeket felismerték, nekiláttak rendezni soraikat.
Tibor Dávid úgy látja: ha rend van egy cég háza táján, ha otthon sikeres, akkor ez jó alapot ad a nemzetközi terjeszkedéshez is. Egyben azt jósolja: a világ alapvetően meg fog változni, hiszen a mai társadalmi működés nem fenntartható, a környezetvédelmi szempontoknak mindenhol – termelésben, szolgáltatásban – meghatározóknak kell lenniük.
A parasztlogika ideje lejárt – fogalmazott Baranyai Ferenc, a NABI Gyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, aki ezzel arra célzott: az ösztönös tudás ma már kevés ahhoz, hogy valaki tartósan sikeres legyen. Tanulni kell, s ezt szem előtt tartva rendszeres tréningeket szerveznek vezetőiknek. Az alapvetően amerikai piacra gyártó cég most azt tervezi, buszaival a magyar piacra is „betör”. Náluk ugyanis fordított a sorrend: alapvetően az USA-ba termelnek, ám a piacbővítés náluk sem ártana, s talán most kapóra jöhet a hazai terep is.
Kassai Ákos vezérigazgató a kényszerű kötvénykibocsátás hátteréről beszélt, amely ugyan happy enddel végződött, óriási túljegyzéssel, de eredendően a bankoktól szerettek volna hitelt felvenni. Sikertelenül. Így a Regionális Fejlesztési Vállalat saját utat kezdett kitaposni, melyben tőkeigényes fejlesztéseiket bankoktól független pénzekkel próbálják fedezni. Mivel az alternatív energiahasznosítás nagy jövő előtt állhat, s mert a korábbi tőzsdei bevezetés is sikeres volt, a cég bizalmi tőkéje nagy, s ez elegendő volt az újabb akció megalapozásához.
S még álljon itt néhány idézet, névtelenül. A „blablabla” politikusoknak tudomásul kellene venniük, hogy a nagy változások kormányváltásokon átívelnek. Nem lehet mindig mindent abbahagyni s újrakezdeni. Vagy egy másik: az államnak nem az a szerepe a gazdaságban, hogy adjon, hanem hogy ne vegyen el. S ennek csak látszólag mond ellent a következő megállapítás: nem állami támogatásra, hanem az állam támogató magatartására van szükség. Vagy: elég a megélhetési innovációból! Valódi, piaci alapokra épülő innováció kell.
A XX. Jubileumi Vezérigazgatói Találkozó pontosan az önkormányzati választások előtti napokra esett. Az új kormány új terveiről még nehéz volt beszélni, merthogy azok alig ismertek. Az viszont világos, mi kell a növekedéshez a gazdaságban. Így ezt ragozta mindenki, saját vagy működési területe példáján keresztül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.