Die Welt: a német cégek nyereségének nagy részét elviszi a válságadó

A német napilap hosszasan értekezik arról, hogy az Orbán-kormány energia-, távközlési- és kiskereskedelmi szektort érintő, 2012-ig tartó válságadója elsősorban a külföldi – főleg német - tulajdonú vállalatokat sújtja, s a későbbiekben visszatarthatja a potenciális befektetőket.

A Die Welt elemzi a különadó fiskális politikai hátterét, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalatokat a törvénytervezet előtt semmilyen fórumon nem kérdezték meg, így csak utólag reagálhatnak a már elfogadott törvényre. A lap idézi a Deutsche Telekom (DT) 60 százalékos tulajdonában álló Magyar Telekom közleményét is, mely szerint az ágazatok képviselőivel egyáltalán nem konzultált a kormány az adóról, így villámcsapásként érte őket a hír.

A Telekom szerint az adó versenyhátrányba hozza az ország távközlési ágazatát. A távközlési cégeket érintő 222 millió euróra rúgó adójának csaknem felét a Magyar Telekom fizeti be. Az anyavállalat ugyanakkor nem akart nyilatkozni az ügyben.

A Die Welt megemlíti azt is, hogy az adó Brüsszelben, finoman szólva sem okozott osztatlan sikert, s az uniós szabályok szerint a távközlési szektorra csak akkor vethető ki különadó, ha az abból befolyó bevételeket az állam az ágazatra fordítja.

Az energiaszegmensben a magyarországi piacvezető E.on Hungáriát említi meg a lap, amely 5,9 milliárd eurós forgalmával, s mintegy 5000 alkalmazottjával az ország legnagyobb vállalatai közé tartozik. Az E.on forgalmának 1,05 százalékát fogja válságadóként befizetni.
Az E.on-rivális RWE német konszernhez tartozik a budapesti villamos energiaszolgáltató ELMŰ, és a vidéki ellátást biztosító ÉMÁSZ, amelyek szintén érintettek. A lap kiemeli, hogy a RWE tavaly 250 millió eurót fektetett magyarországi fejlesztésekbe. 2009-es eredményei alapján 20 millió eurót utal az év végén a magyar államkasszába válságadó címén.