Felülvizsgálnák az uniós költségvetést

A bizottságot még 2005-ben, a most zajló hétéves (2007-2013) keretköltségvetés megalkotásakor lezajlott éles viták során bízták meg a tagországok állam- és kormányfői, hogy tegyen javaslatot a büdzsé szerkezetének reformjára, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kibővült unióban és a változó nemzetközi versenykörülmények között a jelenlegi szerkezet nem tartható. A reformot leginkább az úgynevezett nettó befizetők sürgetik, azok az országok, amelyek többet fizetnek be az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan kapnak. Ők arányosabbá akarják tenni a befizetéseket, és szeretnének teljes bizonyosságot afelől, hogy adófizetőik pénzét olyan célokra fordítják, amelyek tényleges uniós hozzáadott értéket jelentenek mindennapi életükhöz.

Mint a bizottság szóvivője előzetesen elmondta, javaslatánál a testület figyelembe veszi a mostani periódus eddigi tapasztalatait. A tagországok évről évre éles vitákat folytatnak arról, mekkora mértékben kell növelni a kiadásokat, és egyes tagállamok gyakran megkérdőjeleződik a két legnagyobb tétel, a mezőgazdasági kiadások és az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatására szánt (kohéziós és strukturális) támogatások arányának létjogosultságát.

    A jelenlegi költségvetési kereteket húsz évvel ezelőtt hozta létre az EU. Azóta azonban 12-ről 27-re bővült a szervezett taglétszáma, sok gazdaságilag kevésbé fejlett ország csatlakozott, az új tagállamok többsége így a közös költségvetés nettó kedvezményezettje. Megjelent a közös pénz, fokozódott a gazdasági világverseny, nőtt az EU energiafüggősége, megmutatkoztak az öregedő népesség problémái, és új kihívásként jelent meg a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés. Az elméleti elképzelés szerint a keretköltségvetési szerkezetnek mindezen problémákra reagálnia kell.