BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiába a nyitás, a sógorok kint tartanák a külföldi dolgozókat

Ausztria keresi a megoldásokat, hogyan védheti meg munkavállalóit a 2011. május 1-jén bekövetkező munkaerő-piaci nyitást követően. Ekkor ugyanis az „új” EU-tagállamok – így a magyar munkavállalók – számára is korlátozás nélkül meg fog nyílni az osztrák munkaerőpiac.

Munkajogi szempontból ezen országok munkavállalói az osztrák munkavállalókkal munkavállalási engedély nélkül is egyenrangúak lesznek. Az egyes tagállamok eltérő bérszínvonala miatt azonban az osztrák törvényhozó jelentős bérdömpingtől tart, amelyet törvénnyel kíván megakadályozni.

A szociális és bérdömping megakadályozásáról szóló törvény az osztrák tervek szerint a munkaerőpiac megnyitásával egyidejűleg, azaz ugyanazon a napon lépne hatályba, megakadályozva ezzel a bérszínvonal drasztikus esését. A tervezett jogszabály nemcsak azon külföldi vállalkozásokra lenne érvényes, amelyek Ausztriában foglalkoztatják saját tagállamuk munkavállalóit, hanem az osztrák cégek ellenőrzésére is kiterjedne. A külföldi munkavállalók mellett az osztrák munkavállalók védelmére való kiterjesztést azzal indokolják, hogy a képzetlenebb osztrák munkavállalókat drámaian érintené a külföldről beáramló olcsó munkaerő, amely miatt ők fokozott „bérnyomás” alá kerülnének.

Az osztrák munkaügyi ellenőrző szerv (német nevén „Kontrolle für illegale Arbeitnehmerbeschäftigung”) hatáskörét, kiszélesítenék, melynek következtében ez a szerv vizsgálná az illegális foglalkoztatás mellett a munkabérre vonatkozó rendelkezések betartását is. Annak érdekében, hogy az Ausztriában dolgozó magyar cégek munkavállalóinak papírjait is ellenőrizhesse az osztrák hatóság, természetesen szükség lesz a bérezéssel kapcsolatos dokumentumok német nyelven történő elkészítésére, melyet az adott magyar vállalkozásnak folyamatosan rendelkezésre kellene tudni bocsátani, akár egy előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés esetén is.

Azok az osztrák vagy külföldi cégek, amelyek megsértik az osztrák törvényben vagy szakszervezeti megállapodás szerint megállapított minimálbér-fizetési kötelezettségüket, vagy nem tudják a hatóság rendelkezésére bocsátani a szükséges német nyelvű iratokat, esetenként 500,- és 50 000,- euró közötti bírságot is kaphatnának. Ha egy vállalkozás több esetben is megsérti a jogszabályt, a büntetés mértéke emelkedik. Mindemellett arra is lehetőség lenne, hogy ha egy külföldi vállalkozásról ismételten bebizonyosodik, hogy nem fizeti meg a helyi kötelező minimálbéreket, az osztrák hatóságok eltiltsák az Ausztriában való tevékenysége folytatásától.

„A külföldi vállalkozásokra vonatkozó szigorítások EU-jogi szempontból is számos kérdést vetnek fel, így a tervezetet feszült figyelem kíséri Ausztriában” – emeli ki Ladi Tímea, az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó iroda jogásza. „A tervezett igen szigorú törvény hatálybalépése mind a külföldi, mind pedig a belföldi vállalkozások számára megnövekedett adminisztratív költségekkel járna, így az Ausztriában tevékenységet folytató magyar vállalkozásoknak érdemes felkészülniük a legszigorúbb szabályok bevezetésére.” – figyelmeztet a közösségi jogász. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.