Az IMF vezetője szerint a devizaháborúk súlyos kockázatot jelentenek a globális kilábalás szempontjából, a hasonló megközelítések hosszú távú károkat okoznak a gazdaságban.
A devizaháború egyik főszereplője Japán; az ország jegybankja hat év után először beavatkozott a pénzpiacok életébe azzal, hogy jen-eladásba kezdett, ezzel csökkentve a devizára nehezedő, felfelé irányuló nyomást. Kedden a japán jegybank csökkentette az alapkamatot, ennek a nemzeti bank lépéseinek hatására a japán fizetőeszköz némileg gyengült a dollárhoz képest - írja a Financial Times.
Brazília a közelmúltban azzal fenyegetett, hogy közbelép a reál túlzott erősödésének megakadályozására. Guido Mantega brazil pénzügyminiszter szerint elképzelhető, hogy egyes fejlődő államok, amelyekbe jelentős mennyiségű tőke áramlik, kihasználják a helyzetet saját gazdasági pozíciójuk megerősítésére. Strauss-Kahn szerint azonban ez nem lenne jó megoldás.
Devizaháborút vív az Egyesült Államok és Kína is: Peking nem hajlandó erősíteni a jüant, amely az amerikai fél állítása szerint a reális értékénél 40 százalékkal alacsonyabb árfolyamon kel el a dollárral szemben. Washington szerint a kínai kormány mesterségesen tartja fent a nyomott árfolyamot és ezzel tisztességtelen előnyt biztosít exportőreinek számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.