A két kormányfő arról is megegyezett, hogy a kétoldalú kereskedelem értékét öt év alatt a jelenlegi háromszorosára, 50 milliárd dollárra, 2020-ig pedig 100 milliárd dollárra növelik. "Gazdasági téren stratégiai partnerséget hozunk létre" Kínával - hangoztatta a török kormányfő. Peking egyébként fokozatosan igyekszik növelni valutája szerepét a nemzetközi kereskedelemben, szeptember végén kereskedelmi megállapodást kötött Oroszországgal a jüan, illetve a rubel egymás közötti használatáról, és hasonló egyezményt írt alá Brazíliával is.
A kínai lépés érdekességét az adja, hogy – mint a The Wall Street Journal emlékeztet rá – jelenleg az Egyesült Államok, az IMF és az Európai Unió is igyekszik rávenni Pekinget arra, hogy reális értékre emelje a jüan árfolyamát. Az IMF közelmúltban záruló háromnapos találkozóján sem talált megoldást a devizaháború fenyegetésére. Csak annyi biztos, hogy a kérdésben a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Dominique Strauss-Kahn játssza majd a mediátor szerepét.
Wen Jiabao továbbra sem kommentálta az árfolyam megváltoztatásával kapcsolatos megszólalásokat. Viszont támogatásáról biztosította Törökország Iránnal fenntartott politikai kapcsolatait, ezzel közvetve tovább növelve a konfliktust országa és a nyugat között. Mind Ankara, mind Peking jelentős mennyiségű iráni energiát importál és egyik állam sem támogatja az amerikai kezdeményezést, amely szigorúbb szankciókat léptetne életbe Iránnal szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.