Még messzebb került az euró bevezetése

A maastrichti kritériumoktól való eltérésből kalkulált index szerint pillanatnyilag Csehország áll a legközelebb a csatlakozást jelentő értékhez. A magyar index a csehvel együtt mozogva jobb a lengyelnél, de az elemzők szerint a lengyel kormánynak nagyobb a mozgástere a hiány csökkentésére, mint a magyarnak.

A Crédit Agricole konvergenciaindexe szerint a három közép-európai euróaspiráns közül e pillanatban Csehország áll a legközelebb a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, de mindhárom ország lényegesen eltávolodott attól az értéktől, amely a tapasztalatok szerint az euró bevezetéséhez kell – derül ki a CA-CIB elemzőnek számításaiból.

Az index a maastrichti kritériumokra, egészen pontosan az azoktól való eltérésre épül, így figyelembe veszi az inflációt, a költségvetési hiányt, az adósságot, valamint az ország kötvényhozamainak mértékét és ingadozását. Görögország és Szlovénia esetében az index az euró bevezetéskor 0,42 ponton állt, így a bank szakértői ezt szintet tekintik a sikeres konvergencia feltételének.

Magyarország és Lengyelország 2007 végén, illetve 2008 elején állt a legközelebb ehhez az értékhez 0,45 pont körüli értékkel; Magyarország hasonlóan jó eredményt 2003 eleje óta nem tud felmutatni. 2009-ben mindhárom ország indexe nagyot romlott. Lengyelországé gyengült a legnagyobbat 0,50-ről 0,75-ig emelkedve, Csehországé 0,55-ről 0,70-re gyengült. A válság alatti gyengülésben viszonylag jól szereplő Magyarország indexe a 2009 eleji 0,57 pontról csak 0,07 ponttal romlott 2010 elejére, és azóta is 0,65 pont körül mozog.

„A három ország indexe a tendenciákat tekintve együtt mozog. Ennek az az oka, hogy pénzpiacok hajlamosak egy kalap alá venni őket, így például a forint gyengélkedése visszahat a zlotyra és a koronára is” – nyilatkozta Guillaume Tresca, a Crédit Agricole CIB elemzője.

Az elemző arra figyelmeztet, hogy az index egy pillanatnyi állapotot rögzít, így a mostani állásból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy Magyarország hamarabb vezetné be az eurót, mint Lengyelország. „A lengyel kormánynak lényegesen nagyobb a mozgástere abban, hogy a hiány és az adósság csökkentésével javítson az ország pozícióin, mint a magyarnak, s ezt a különbséget, csakúgy mint a bankrendszer kitettségét, az index nem veszi figyelembe” – mondja Tresca.