Most már biztos: jönnek az újabb válságadók

Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatát 294 igen szavazattal, 44 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A szocialista képviselők nemmel voksoltak, az LMP-frakció tagjai pedig tartózkodtak.

A fideszes Varga István szintén nemmel szavazott. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

Az akciótervről részletesen itt olvashat!

A Mol számára 15-20 milliárd forintba kerülhet a második gazdasági akcióterv keretében kivetett válságadó - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a vállalat elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt hozzátette: nem fogják áthárítani az adót a fogyasztókra. Ugyanakkor figyelmeztetett: a kormánynak nagyon gyorsan hozzá kell kezdenie a kiadási szerkezet átalakításába, mert amennyiben újabb hasonló terheket vet ki, vagy a különadó hároméves időtartamát meghosszabbítja, akkor el fogja veszíteni a hitelességét.

Módosítások az utolsó pillanatban

A parlament pénzügyi és számvevőszéki bizottsága - gyakorlatilag a kormány nevében eljárva - öt pontból álló módosító javaslatot adott be a bolti kereskedelmi szektorra, távközlési cégekre, energetikai ágazatra kivetendő különadók szabályaihoz - írja az Index.

A javaslat egyik pontja szerint az adózás előtti eredmény terhére el lehet számolni az különadót, így a társaságiadó-alapot ezzel korrigálni lehet. Erről az eddigi törvényjavaslat nem rendelkezett.

A kisebb távközlési cégek mentesülhetnek az adóteher alól: a javaslat szerint 100 millió forintos nettó árbevétel alatt a távközlési cégeknek nem kell extraadót fizetni, a 100 és 500 millió forint közötti adóalap után 2,5 százalékot, e felett pedig 4,5 százalékot kell leróni - írja a lap.

A bolti kiskereskedelmi szektorra kivetendő extraadó alanyai közül kiveszik a gépjármű-nagykereskedőket, de fizetnek a piaci kiskereskedők, és a nem bolti piaci kiskereskedő tevékenységet folytatók, így a csomagküldők, internetes kereskedelemmel foglalkozók.

A javaslat szól arról, hogy az idei adót mégsem a tavalyi forgalom után kell megfizetni: a december 20-ig fizetendő adóelőleget ugyan a tavalyi nettó árbevételből kell kiszámítani, de ha jövőre pontosan kiszámolják az idei árbevétel ismeretében a 2010-es adókötelezettséget, akkor a tavalyi árbevétel alapján kikalkulált adóelőleget figyelembe lehet venni.

Az Index azt írja, aki az idei adójának 90 százalékánál kisebb pénzt fog utalni a 2009-es árbevételéből kiindulva, azt 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthatják.

Kevesen fizetnek sokat

A bolti kiskereskedelmi adó nagyon koncentráltan éri a szektor szereplőit: az 1500 adóalanyból mindösszesen 11 cég fogja fizetni a 30 milliárdos adóösszeg kilenctizedét. A szabályokat úgy alkották meg, hogy az élelmiszerkereskedő alágazatban a hazai tulajdonú vállalatok (CBA, Reál, Coop) alig vagy egyáltalán nem fizetnek adót, ám a Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Penny Market viseli a teher zömét. A műszaki kereskedésekre és egy sor más alágazatra is kiterjed az adó. Mindez felvetheti a burkolt állami támogatás lehetőségét, amit az EU tilt.

A telekomszektorban a legnagyobb vesztes a Magyar Telekom lesz, a cég a telekomadó 60 milliárdosra becsült összegének felét fogja az államkasszába becsengetni.

Az energetikai szektorra vonatkozó, 70 milliárdra prognosztizált különadóból a Mol 20 milliárdot fizet.