Össztűz Orbán nyugdíjpénztári terveire

A nyugdíjpénztári kifizetések átmeneti felfüggesztése átmeneti lépésnek tűnik, amely nem járul hozzá jelentősen a deficit csökkentéséhez – mondta a Reuters tudósítása szerint az Európai Bizottság szóvivője. Amadeu Altafaj szerint az október 13-án bejelentett lépés nem járul hozzá a büdzsé tartós stabilizálásához.

A mai nap folyamán számtalan szakember és elemző cég kommentálta a nyugdíjrendszer átalakításának tervét. A BDO szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztésének legnagyobb veszélye, hogy alapvetően rendíti meg a bizalmat a hazai nyugdíjrendszer iránt. Tovább gyengíti a magyar lakosság hosszú távú öngondoskodásra irányuló motivációit, hiszen példát teremt arra, hogy az állam bármikor dönthet úgy, hogy egy több évtizedre szóló szabályrendszert bármikor felboríthat.

Az intézkedés az egyes tagok megtakarításait nem csupán a kieső 14 havi tagdíjának mértékével (ez több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg) apasztja, hanem ennek a kamatos kamat típusú hozamnövekményével is, ami több évtized alatt az eredeti összeg többszörösét is kiteheti. A kompenzáció viszont kérdéses – ennek részleteiről egyelőre semmit nem lehet tudni.

A vállalkozások az egységes és stabil játékszabályoktól válnak tervezhetővé. Ennek hiánya fenyegeti a vállalatok munkahelyteremtő képességét, sőt fejlődési pályájukat is. A tervezhetőség hiánya a külföldi befektetőket elbizonytalanítja, így - véleményem szerint - az intézkedéssorozat a leminősítés mellett, a tőke beáramlás lassulását, a kiáramlás gyorsulását is magával hozhatja, mely az így elért kedvező – rövid távú - államfinanszírozási hatásoknál lényegesen nagyobb veszélyt hordoz magában - emlékeztet a Root and Foliage vezetője.

Einstand, lopás, állami lenyúlás – e szavakkal illetik az Orbán-kormány második akciótervének nyugdíjrendszerre vonatkozó elképzeléseit a hazai nyugdíjszakma Figyelőnek nyilatkozó képviselői. A lap leszögezi: azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket – immár egy villámgyors jogalkotással is szentesítve – 2011. év végéig felfüggesztette a kormány, és a pénztártagok rendes havi fizetéséből levont összegeket (vagyis a hivatalos kommunikációval ellentétben nem az állam pénzét) novembertől már teljes egészében az állami nyugdíjalapba tereli, valamint feloldja a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, teljesen új helyzetet teremtett. A magánpénztárakat átmenetileg kiiktatta a rendszerből, azt azonban elmulasztotta felvázolni, hogy mégis milyen nyugdíjrendszerre ébred Magyarország 2012. január 1-jén.

A Financial Times pedig nacionalista ösztönökről írt a válságadók, valamint a miniszterelnök nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kijelentései kapcsán. A lap emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a pénztárakról nyilatkozva úgy fogalmazott: nem megengedhető, hogy az emberek rulett asztalra tegyék a megtakarításaikat. Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnök az RTL Klubnak adott interjúban leszögezte, hogy többé nem utalnak pénzt a magánnyugdíjpénztáraknak.

Ugyanakkor Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott ma reggel úgy nyilatkozott: ha valaki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, és az elmúlt években rosszabbul járt a magánpénztárában, mintha az államiban lett volna, azt kompenzálni fogják.

A Stabilitás Pénztárszövetség a múlt hét végén tartott konferenciáján értékelte a kormány lépéseit. Az eseményen többek között Surányi György, Bod Péter Ákos és Oszkó Péter véleményezte a kabinet terveit, véleményüket és a rendezvényről készült videóösszefoglalót megtekintheti itt.