Részmunkaidő, szakképzés, MÁV és Volán - Itt az új akcióterv

Arányos közteherviselés, munkahelyteremtés, valamint a felesleges túlszabályozottsággal szembeni fellépés – e három területen ígér előrelépést a kormány második gazdasági akcióterve. Az első pontot a hét végén a T. Ház elé benyújtott adócsomaggal kívánja megvalósítani a kormány, ehhez illeszkedik a távközlési, energiaipari, valamint nagy kereskedelmi cégekre kivetendő különadó. Ennek kapcsán tegnapi napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: e három évre szóló sarc meghatározásakor a kormány arra törekedett, hogy a válságadó ne okozzon a működésre is veszélyes terheket, ne sodorjon veszélybe munkahelyeket.

Utóbbi célkitűzés külön is fontos szerepet kap: a munkahelyteremtés jegyében áll az iparkamarával a duális szakképzési rendszer bevezetéséről szóló megállapodás megkötése, a mezőgazdasági termelőket segítő lépések, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. Utóbbi anynyit takar, hogy kétszer négyórás foglalkoztatás esetén a munkáltató a szokásos 27 helyett csupán 20 százaléknyi járulékot köteles fizetni.

A bürokrácia csökkentése

Fontos közérdek a felesleges bürokrácia csökkentése is – tette hozzá felszólalásában a miniszterelnök. A kormány ezen a területen a tevékenységre jellemző kereset szerinti adó- és járulékfizetés megszüntetésével, az egyszerűsített cégelszámolás bevezetésével, valamint a társaságiadó-feltöltés szabályainak enyhítésével kezdeményez változásokat. Az állami bürokrácia visszaszorításától emellett több tízmilliárd forintos megtakarítást is remél a kormányfő.
A friss bejelentések mellett az új adócsomag váltotta ki a leghevesebb vitát a tegnapi ülésnapon. Az ellenzéki képviselők felszólalásaiban is elharapódzott az az ellenérv, hogy a személyi jövedelemadózás átalakításával a tehetősebbek járnak jól, miközben a szegények adóterhelése emelkedik. Valójában azonban a minimálbér körül keresők jövőre havi 1-2 ezer forintot buknának akkor, ha a legkisebb keresetet nem emelnék meg, míg havi 200–250 ezer forintos bruttó jövedelem mellett a nettó kereset csökkenése már 3-4 ezer forint lesz (szintén béremelés, valamint gyerekkedvezmény nélkül). Az igaz, hogy bruttó 300 ezer forintos kereset felett már „alapjáraton” is kedvezőbb lesz az adóterhelés, mint az idén.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatosan a kormányfő leszögezte: az állami nyugdíj az egyetlen, amely biztosítani képes a megtakarítások értékállóságát. Ennek jegyében az állam szavatolja, hogy azokat, akik visszalépnek az állami szférába, ne érje veszteség.

Válságadóstábok

Válságstábok alakultak az energiaipari cégeknél, hogyan reagáljanak az együtt befizetendő, 80 milliárd forintnyi és árbevételük arányában kalkulált válságadóról szóló döntésre – értesült lapunk. Nem kizárt, hogy petíciókkal állnak elő. Sok hazai energiaipari céget veszteségessé tesz az adó, mert eleve nincs az adó mértékének megfelelő nagyságú, egyszázaléknyi nyereségük, ilyen a Panrusgáz Zrt. Az E.On Földgáz Trade-re 15 milliárdos többletterhet ró a válságadó. Több olyan tevékenysége is van, ahol az árrése egy százalék alatti vagy tartósan veszteséges, mint például a gáz-nagykereskedelem. Kutas István szóvivő hangsúlyozta lapunknak, hogy a csoport az adót be fogja fizetni, nem fogja vissza az áram- és gázellátás biztosításához szükséges befektetéseket sem, és nem szándéka továbbhárítani az adót az ügyfelekre. A Magyarországi Villamosenergia Kereskedők Egyesületének 27 tagja legalább 20 milliárdos többletadóteherrel számol, és szakmai vélemények szerint a HUPX áramtőzsde is megsínyli a válságadót. A Molnak elemzők szerint 35 milliárd forintot kell befizetnie.

Kérdés, mik az új kormány elképzelései a közlekedési holdinggal. Lehetséges, hogy a vasúttársaságok és a buszos cégek közös ernyő alá terelése csak az első lépés.

A helyközi közösségi közlekedést ugyanis csak akkor lehet hosszú távra megszervezni, ha a holding minden olyan eszközzel rendelkezik, amelyhez erre szüksége van, és minden olyan tevékenységet ellenőriz, amely a működését befolyásolja.

Kérdés, mik az új kormány elképzelései a közlekedési holdinggal. Lehetséges, hogy a vasúttársaságok és a buszos cégek közös ernyő alá terelése csak az első lépés.

A helyközi közösségi közlekedést ugyanis csak akkor lehet hosszú távra megszervezni, ha a holding minden olyan eszközzel rendelkezik, amelyhez erre szüksége van, és minden olyan tevékenységet ellenőriz, amely a működését befolyásolja. -->