Egymást érik a sztrájkok az európai országokban, tiltakozásul a kormányzati megszorítások ellen. Görögországban további huszonnégy órával meghosszabbították munkabeszüntetésüket a vasúti dolgozók, ekként tiltakoznak a görög állami vasúttársaság átalakítása ellen. A rohamrendőrök a demonstráció második napján, tegnap könnygázt is bevetettek az athéni Akropolisznál a vasutasok és a velük együtt tiltakozó kulturális minisztériumi alkalmazottak ellen. A görög demonstrálóknak az a terve, hogy 2010. október 31-ig blokád alatt tartják a főváros és az ország legnépszerűbb turisztikai látványosságát. Azt is megerősítették, hogy a durva rendőri fellépés dacára pénteken is visszatérnek az Akropoliszra. A tiltakozássorozat résztvevői kifizetetlen bérük kiegyenlítését és mintegy 320 elbocsátott alkalmi dolgozók viszszavételét követelik a kormánytól.
Görögországon újra meg újra sztrájkhullám söpör végig. A kormány a májusi hitelválság enyhítésére megszorító intézkedések bevezetésének sokaságát vállalta be a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió közös, 130 milliárd eurós kölcsönmentőövéért cserében. A megszorító intézkedések keretében több ezer, rövid távra szerződtetett dolgozót bocsátottak már el, akiknek a jelenlegi válságos helyzetben aligha van esélyük az újbóli elhelyezkedésre. Görögországban 12 százalékos a munkanélküliség a legfrissebb adatok szerint, s a legkritikusabb helyzetben a 24 év alatti álláskeresők vannak.
Franciaországban az általános sztrájk folytatódott tovább. A munkabeszüntetésben tanárok, egészségügyi dolgozók, postások, távközlési és energiaipari dolgozók – a becslések szerint 3,5 millióan – vesznek részt, s párhuzamosan utcai tüntetések zajlanak. A szervezők bejelentették, hogy több szektorban, köztük a közlekedésben, határozatlan idejűvé teszik a sztrájkot. Már leállt vagy minimális teljesítménnyel dolgozik az összes francia olajfinomító. Ezzel a szakértők szerint az ország üzemanyag-ellátásának biztonságosságát kockáztatják a sztrájkolók, s még az is előfordulhat, hogy benzinhiány lesz, illetve a kormány kénytelen lesz hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz. A tiltakozók a sorozatos demonstrációkkal arra szeretnék rákényszeríteni Nicolas Sarkozy francia elnököt, hogy tegyen nagyobb engedményeket a nyugdíjreformnál, amelynek keretében többek között 60-ról 62 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A francia politikus ugyanakkor kizárta a módosítás lehetőségét a szenátusi szavazás előtt, „minden útnak elérkezik a vége” – mondta.
Romániában spontán sztrájkot tartott több száz közalkalmazott. Így kívánták kifejezni felháborodásukat amiatt, hogy a kormány a korábban bejelentett 25 százalékos általános bércsökkentés mellett a teljesítménypótlékukat is megvonta. Ez a döntés a hírek szerint a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás Románia által teljesítendő feltételeinek része. Emil Boc miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy az államnak nincs pénze a pótlékokra, a román pénzügyminisztérium pedig már azt tervezi, hogy beépítik a pótlékokat a fizetésbe. BBC, FT.com
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.