A 16 állam központi költségvetési hiánya 6,3 százalékra ugrott 2009-ben az Eurostat jelentése szerint. Ez a legnagyobb hiány az eurózónában a közös deviza 1999-es bevezetése óta. A luxemburgi székhelyű statisztikai hivatal már áprilisban jelezte, hogy a 2008-ban regisztrált 2 százalék akár háromszorosa is lehet.
A tavalyi statisztikai adatokat azért csak most hozták nyilvánosságra, mert az Eurostat vizsgálatot indított Görögország költségvetési hiányának felmérése iránt. A dél-európai államban ugyanis 13,6 százalékos GDP arányos hiányt tettek közzé, később azonban kiderült, ennél is nagyobb – 15,4 százalékos - lyuk tátong a görög büdzsén, amely az euró történetében a legmagasabb deficit.
Írország könyvelte el tavaly a második legnagyobb költségvetési hiányt tavaly: GDP arányosan 14,4 százalékot. Dublini elemzők szerint ezt idén 12 százalékra lehet szorítani, ugyanakkor, ha az uniós tervekben szereplő bankmentő csomagot is beleszámítják, akkor 32 százalékra rúg a deficit.
Az országok adósságállománya átlagosan a GDP 79,2 százalékát tették ki; 2008-ban ez az arány 69,8 százalék volt, amellyel szintén meghaladják a maastrichti – az eurózónához való csatlakozás feltételeit tartalmazó – szerződés határait.
Hiány tekintetében egyedül Németország maradt a maastrichti kritérium - 3 százalék - alatt, ám államadóssága jócskán meghaladta a 60 százalékot, 73,4 százalékra rúgott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.