Gyűlnek a kérdések - Így államosítana a Fidesz?

Mivel érdemi eszmecserére se hely, se idő nem lesz, el kell kerülni most azokat az elméleti kérdéseket, amelyeket a jelenlegi bejelentések alapján fel kellene tenni – írja a szakember.

Így mellőzni kell az olyan kérdéseket, mint, hogy 3-4 év múlva, amikor a jelenlegi nyugdíjpénztári vagyon elfogy, és a nyugdíjfizetési kötelezettség nem csökken, miből fogjuk kiegészíteni a TB hiányát? Vagy mi lesz akkor, ha az államadósság csökkentésére is jut belőle, a kisebb államadósság ellenére a bizonytalanság növekedése miatt a finanszírozás költségei megnőnek, jegyzi meg a közgazdász.

Inkább a gyakorlatias kérdések feltétele a fontos az idő szűke miatt, a közgazdász szerint, így felsorolt 10 kérdést írásában:

- Ha a TB alap hiánya 2010. évi költségvetési előirányzat szerint 694 milliárd forint volt és ebből az elvont havi 30 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári tagdíj csak 360 milliárdot fed le, akkor mitől olyan biztos, hogy az állami nyugdíj hosszú távon fedezetet nyújt az időskori ellátásokra?

- Ha a magán-nyugdíjpénztárak felgyűlt vagyont folyó kifizetésekre és adósságcsökkentésre fordítják, akkor pontosan mit is örökölhetnek a házastársak?

- A nyugdíjpénztárak portfoliójában több mint 300 milliárd forint értékű hazai részvény van. 2011. február elsejétől a magyar tőzsdei társaságokban az állami tulajon ennyivel megnő? Így átlagosan a Budapesti Értéktőzsdén szereplő társaságokban meg fogja haladni az 5 százalékot?

- A TB alapok működési költségeire előirányzott mintegy 32 milliárd forintos összeg, ami 1 milliárddal kisebb, mint a 2010-es előirányzott, hogyan fog fedezetet nyújtani, egy vadonatúj egyéni számlavezetési rendszer kiépítésére és működtetésére?

- A TB rendszerbe a befizetők adott évi járulékalapjuk megfelelő százalékát nominálértéken fizetik be. Miért kellene a nyugdíjpénztári felhalmozott befizetéseket reálértéken figyelembe venni?

Mind a tíz kérdést itt olvashatja.

További kérdéseket vetett fel Holtzer Péter a Portfolio.hu portálon, arra reagálva, hogy a kormány a törvényi kötelezettségeinek eleget téve benyújtotta a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának 5, illetve 50 évre szóló tanulmányát.

A tanulmány szerint 2020-ra 1 millió fővel nő a foglalkoztatottak létszáma, és demográfiailag ez a létszámbővülés hosszabb távon is fenntartható lesz. Foglalkoztatottság aránya a mai 60 százalékról 2020-ra 78 százalékra, míg 2050-re közel 84 százalékra növekedne.

 Holtzer Péter így a tanulmányt látva olyan kérdéseket vetett fel, mint:

- A kormány jelenlegi politikájával rendkívül erős ösztönzőket küld a formális foglalkoztatás, a valós jövedelmeknek történő bejelentése ellen. Nincs ez a két megközelítés ellentmondásban?

- Az előterjesztés 2060-ig statikusan 34 százalék nyugdíjjárulékkal számol. Ez összhangban van azzal a tervezett foglalkoztatás-bővüléssel, amelyre, az elmúlt évtizedekben nem volt példa?

- A válság hatására a korábbiakban megszokottnál nagyobb nemzetközi verseny alakul ki a tőkebefektetések vonzásáért, amelyek nélkül növekedés és foglalkoztatás-bővülés nehezen képzelhető el. Hol találhatók a költségvetésben azok az elemek, amelyek Magyarországot ennek a versenynek az élére predesztinálja?

Holtzer javaslatot tett egy olyan tanulmányra amely, valamelyest kevésbé derűlátó, ám talán reálisabb forgatókönyv-elemzésre alapozva is bemutatja az egyenlegek lehetséges alakulását és az arra adandó válaszokat.