Kettős félelem a piacokon

Ismét pánikhangulat kerítette hatalmába a piacokat az euróövezet elhúzódó fiskális gondjai kapcsán. A félelmeket ugyanakkor nem csupán valamely tagállam, jelen esetben Írország fizetőképessége körüli aggodalmak táplálják. A piaci idegesség jelentős részben annak az eredménye, hogy a befektetők egyelőre bizonytalanságban vannak a Berlin által javasolt új, 2013 után életbe lépő mechanizmussal kapcsolatban, amely a magántőkét is rászorítaná a jövőbeni hitelválságok költségeinek viselésére.

Az írországi helyzet a kormány eltökélt takarékossági intézkedései ellenére is súlyos maradt, tekintettel arra, hogy az állami bankmentések óriási terhet jelentenek a költségvetés számára. Bár ennek összegét valójában nem egy évben használnák fel, de az uniós statisztikai szabályok értelmében 2010-re kell elszámolni az összes kiadást, ennek következtében várhatóan 32 százalékot ér el az idén az ír deficit.

A jelenlegi pánikot ugyanakkor közvetlenül az ír jegybank elnökének szerencsétlenül megfogalmazott szerdai kijelentése okozta, amelyet a hírügynökségek úgy értelmeztek: nem zárható ki, hogy a szigetország uniós segítséget kér – emlékeztet az FTD. Ehhez jöttek még a portugál adósság körüli félelmek is. A rossz hírek nemcsak az ír és portugál hozamok és hitelbiztosítási felárak (CDS) emelkedését vonták maguk, de az euró dollárral és svájci frankkal szembeni gyengülését, sőt, a német kötvények hozamának enyhe emelkedését is.

Eközben az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), de még a Deutsche Bank is a kedélyek nyugtatására törekedett. A szöuli G20-csúcson tartózkodó José Manuel Barroso bizottsági elnök uniós segítséget ígért az íreknek a helyzet súlyosbodása esetére. Josef Ackermann, a Deutsche Bank elnöke pedig arra szólította fel a befektetőket, hogy adjanak időt az eladósodott euróövezeti országoknak költségvetésük rendbetételéhez.

A rossz ír híreken kívül azonban az is feszültséget okoz, hogy a piaci szereplők nem tudják, mire számítsanak a német kormány által javasolt új állandó euróövezeti válságmechanizmus kapcsán. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter elképzelése szerint a válságba került országok esetében a törlesztés átütemezésére lehetne automatikusan kényszeríteni a hitelezőket, második lépésben pedig akár engedniük is kellene a krízis idején esedékessé váló követeléseikből – írja a Handelsblatt. A befektetők kedélyét tovább rontotta, hogy Christine Lagarde francia pénzügyminiszter egyértelműen kiállt a német terv mellett. A konkrétumokra azonban ennek ellenére még decemberig várni kell.

Az ír állampapírokat május óta szisztematikusan vásárló Európai Központi bank részéről éles kritika érte a német–francia elképzeléseket. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke szerint a hitelezők automatikus „büntetése” a pénzpiac elbizonytalanodásához vezethet, és ez súlyos következményekkel járna az euróövezet egészére nézve.

Rossz nap a forintnak

A forint árfolyamán is alaposan érződött a tőkepiacok tegnapi hangulatromlása. A magyar fizetőeszköz mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben látványosan gyengült. Az euró árfolyama a reggeli 274,5-es értékről 277-re emelkedett, majd kora délután 276,5 forintos szinten stabilizálódott.

A svájci frank esetében még rosszabb volt a helyzet, mivel a forint euróval szembeni gyengülése miatt az euróövezeti rossz hírek hatására a közös valuta is gyengült az alpesi ország fizetőeszközével szemben. Csütörtök reggel még 205 forintot adtak egy frankért, majd az árfolyam a 208,5 forintot is elérte, majd kora délután valamivel 208 alá esett vissza. JK